(MTI) - A Kispesten született lány világéletében színésznek készült. Érettségi után azonnal felvették a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1964-ben végzett. Akkor még kötelező volt a vidéki színházi gyakorlat, így egy évadot töltött Debrecenben, a következő évben már a Madách Színházban játszott. Később a Nemzetibe, majd 1969-ben Várkonyi Zoltán Vígszínházába szerződött, ahol tizenöt évadot játszott. 1984-ben távozott a Nemzetibe, amelynek örökös tagja. Az utóbbi években a Magyar Színházon kívül játszott az Örkény Színházban és a Bárkában is.
Pályafutása során olyan szerepeket formált meg a színpadon, mint Vilma (Füst Milán: Boldogtalanok), Jozefa (Ashard: A bolond lány), Adeiana, Emília (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Rozalinda (Shakespeare: Ahogy tetszik), Hilda (Ibsen: Solness építőmester), Vanda (Szakonyi: Adáshiba), Ratched nővér (Kesey: Kakukkfészek), Natasa (Csehov: Három nővér), Heléna (Euripidész-Sartre: Trójai nők), Báthory Erzsébet (Nagy András: Báthory Erzsébet), Szókimondó asszonyság (Sardou-Moreau: Szókimondó asszonyság), Stillmungus Mária Margit (Szabó Magda: Régimódi történet), Alexandra del Lago (Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara), Éj (Vörösmarty: Csongor és Tünde). Játszott a Borisz Godunovban, az ír Martin McDonagh Piszkavas című darabjában, a Bob herceg című operettben pedig dalra is fakadt.
 |
Harmadéves volt a főiskolán, amikor az Esős vasárnap című film egyik főszereplőjeként meghódította a moziközönséget. Játszott a Nappali sötétség, Az aranyember, az Álmodozások kora, a Hattyúdal, A kőszívű ember fiai, az Igen és az Egy szerelem három éjszakája című filmekben. Ez utóbbi filmmusical jelentette filmes karrierje végét: a forgatáson órákat kellett töltenie egy csónakban a jeges Duna vizében. Hónapokig betegeskedett, s kártérítésért beperelte a filmgyárat, ezért a filmgyárból kitiltották. Csak 25 év után kapott ismét filmszerepet a Moszkva térben, alakításáért elnyerte a kritikusok díját. A televízió is sokat foglalkozatta (Jövedelmező állás, A tündérlaki leányok, A peleskei nótárius, Forduljon Psmith-hez, A körtvélyesi csíny).
Béres Ilonát már pályakezdőként Lukács Margit és Sulyok Mária utódjaként emlegettek. Ő maga mondja: ha ma lenne fiatal, ma sem választana másik pályát. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el (Jászai Mari-díj - 1973, Érdemes művész - 1983, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje - 1992, Kiváló művész - 1996), s 2000-ben a Kossuth-díjat vehette át. 2000-től 2005-ig a MASZK Országos Színészegyesület elnöke volt.
