Bunraku, hagyományos japán bábszínház felnőtteknek

A Bunraku előadó-művészet eredetileg két forrásból fejlődött ki, az egyik az elbeszélő éneklés (Jyoruri), a másik a bábjáték (Ningyo). E két művészeti ág egybeolvadt, és létrejött egy nagyon magas színvonalú színművészet.
A Jyoruri eredete a XV. századba vezethető vissza, amikor vak vándor elbeszélő énekesek epikai történeteket adtak elő Biwa (lant) kíséretével.
A Biwát a XVI. században a mai Shamisenhez (egy háromhúros pengetős hangszer) hasonló hangszer helyettesítette. A hangszer különösképpen szép, bájos siránkozó hangja mélyen megrendítette az emberek szívét, és nélkülözhetetlen eleme lett a Jyorurinak.

A bábjátéknak viszont még régebbre, a VIII. századba visszavezethető hagyománya van. A vándorló bábjátékosok (Kugetsushi) bejárták az országot, énekelve mutatták be az előadásukat.
A XVI. század végén összekapcsolódott ez a két művészeti ág, a Jyoruri és a bábjáték, az előadás színhelyét szabadtérről fedett helyre áttéve megszületett egy új színházművészet, a Ningyo jyoruri, amelynek a későbbi elnevezése Bunraku lett.

A Vörösen izzó szerelem igaz történeten alapul. A főhősnő, Oschichi egy zöldségárus tizenhat éves lánya. A házukat a nagy tűzvész elpusztította, ezért a családjával átmenetileg a Kissho-in-Templomba költözik, ahol beleszeret a főpapot szolgáló csinos fiatalemberbe.
Amikor már a család visszaköltözik az új házba, a lány titokban továbbra is találkozgat szerelmével. A lányt a rajongása olyannyira a hatalmába keríti, hogy a találkáik közötti szüneteket elviselhetetlennek érzi. Ezért gondol egyet és felgyújtja a szomszéd portáját remélvén, hogy így újra egy fedél alatt élhet szerelmével...

A Csoda a Tsubosaka Kannon templomban több meséből áll, a Sawaichi háza és A Hegy és a Völgy címűekből.

Sawaichi felfigyel arra, hogy felesége, Osato virradat előtt titokban kisurran a házból, ezért arra a következtetésre jut, hogy az asszonynak titkos szeretője van.
Amikor a férj vallatóra fogja, Osato azzal védekezik, hogy a Tsubosaka Templomban azért imádkozik, hogy férje látása megjavuljon. Sawaichit nagyon meghatja felesége jámborsága, és elhatározza, hogy ő is vele tart a Templomba. Amikor odaérnek, imádkozni kezdenek. Később Sawaichi azt javasolja, hogy ő három napig a Templomnál marad böjtölni, felesége pedig térjen haza rendet rakni a ház körül. Indulása előtt Osato figyelmezteti a férjét, hogy soha ne közelítsen a szakadék széléhez, különben a mélybe zuhan.
A férfi azért akar egyedül maradni, hogy öngyilkosságot kövessen el, és így óvja meg Osatót minden gondtól, bajtól. Leveti magát a szakadékba. A feleség azonban megérzi, hogy valami baj érte az urát, ezért azonnal visszasiet hozzá, de nem találja.
Észreveszi a földön férje szandálját, és bánatában Sawaichi után veti magát a szakadékba.

Első rész:
Vörösen izzó szerelem című. mese (15 perc),
amelyet a bábok bemutatása követ (25 perc)

Második rész:
Csoda a Tsubosaka Kannon templomban (57 perc).

Az előadás európai turnéját a Japán Külügy Minisztérium támogatja.