Csehov a Cseresznyéskertet - mint több más darabját - komédiának tartotta, s ezért elégedetlen volt a bemutatóra készülő Művész Színház vezetőinek értelmezésével. Velük ellentétben Gorkij már akkoriban felismerte Csehov szándékát: "Anton Pavlovics - úgy vélem - teljesen újfajta darabot teremtett: a lírai komédiát. Amikor elegáns darabjait drámának játsszák, ettől elnehezednek és megrongálódnak."
A Cseresznyéskert 1904-es moszkvai premiere óta a legtöbbet játszott Csehov-darabok egyike: a Ranyevszkaja elárverezésre váró birtokán játszódó "történet" ma is ugyanúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt.
A Cseresznyéskert hősei homokba dugták a fejüket. Képtelenek szembe nézni azzal az egyszerű ténnyel, hogy azok az értékek, melyek egész életük éltető elemei voltak, kiapadtak. A virágzó cseresznye fák látványa álmodozásuk és képzeletük elixírje, gyümölcse az enyészeté. A cseresznyéskert sorsa éltük szimbóluma.
