(MTI) - A zenés darab története szerint három-három idegen férfi és nő érkezik csoportterápiára egy esős délutánon: Jetti, az üldözési mániával súlyosbított testképzavaros lány leginkább saját maga elől menekül, Ervin Ivánnak látszólag semmi keresnivalója ezen a helyen, de záros határidőn belül kiderül, hogy az amnézia speciális esetét testesíti meg, Sziszi táncos az Operában, és nemi identitásának elfogadtatásáért küzdene. Trixi krónikus hazudozó, Lajos megrögzött hipochonder, aki elveszett testvérét keresi, Natasa pedig őrületes lelki problémákkal küzd: múltkor a plázában nem tudott leparkolni a dzsippel.
A fiatal szerzőhármas darabja a Madách musicalpályázatára készült, amelyen a nyolcvan induló között a legjobbnak bizonyult. "A darab ötletéről már akkor hallottam Galambos Attilától és Szente Vajktól, mikor megszületett, és nagyon tetszett. Aztán kiderült, hogy pályázat van, és ezt az ötletet be fogják rá adni, úgyhogy tulajdonképpen végigkísértem a darab útját" - idézte fel a musicalt az ősbemutatón színpadra állító Harangi Mária.
Mint a rendező megjegyezte, a pályázaton a Csoportterápia volt az egyetlen nem feldolgozásból született, teljesen eredeti történet. "Egy nagyon klasszikus dramaturgiai trükkel élnek, amelyet én imádok például a filmekben: a végén a csattanóban derül ki, hogy kit is kerestünk egész végig. Ezek azok a művek, amelyeket érdemes másodszor vagy harmadszor is megnézni, mert akkor már azt élvezi az ember, hogy tudja, mi a vége, és figyeli azt a színészt, akiről majd a titok kiderül" - ajánlotta a fordulatokban nem szűkölködő darabot.
Harangi Mária hangsúlyozta, hogy a szerzőhármas olyan musicalt alkotott, amely egyrészt hagyományos módon megfelel a műfaj kívánalmainak, ugyanakkor van egy "sajátosan magyar humora", amitől mégsem áll be a nagy, "szélesvásznú" angolszász musicalek sorába, hanem tényleg tud valami speciálisat.
"Elég finnyás vagyok a musicalek tekintetében, kevés közülük, amelyet igazán tudok szeretni. Szerencsém volt, hogy eddig mindig ilyet kaptam: megrendeztem a West Side Story-t, a műfaj legzseniálisabb alkotását, majd az Avenue Q-t és az Ájlávjút, amelyek mind a musicalt megújítani akaró, új utakat kereső darabok. Szerintem a Csoportterápia is ilyen" - vont párhuzamot a rendező.
Mint felidézte, Bolba Tamás, Galambos Attila és Szente Vajk musicalje a pályázat kiírása szerint eredetileg stúdiószínpadra készült, a Madách vezetése azonban úgy döntött, a nagyszínpadon mutatja be a művet. "Akkor napokig gondolkodtunk a szerzőkkel, nem kellene-e erről lebeszélni a Madách Színházat? De nagyon határozottan kitartottak döntésük mellett, és azt is kérték, hogy a darab legyen kétrészes" - jegyezte meg a rendező.
A Csoportterápia eredetileg egyrészes volt, ezért új jelenetek, dalok kerültek bele, és meg kellett oldani azt is, hogyan illesszenek be szünetet. "Valami olyasmit kell a nagyszínpadra tenni, ami megállja ott a helyét, és nem marad nagyon kicsi, közben megőrzi azt az intimitást, ami egy csoportterápia tartozéka" - szólt Harangi Mária a nehézségekről.
Az előadás különlegessége, hogy mindhárom szerző részt vesz benne: Szente Vajk Lajos szerepét játssza, Bolba Tamás zenei vezető, illetve az egyik karmester, míg Galambos Attila dramaturgként működik közre.
A Madáchban június 9-től látható előadásban Jettit Balla Eszter, Ervin Ivánt Sándor Dávid, illetve Simon Kornél, Trixit Dobos Judit, Sziszit Nagy Sándor, Natasát pedig Ladinek Judit, illetve Polyák Lilla alakítja.
