(MTI) - "Elég sokat beszélgetünk a rendezővel Sade-ról, de egy tanulmánykötetet is olvasok róla" - árulta el Mucsi Zoltán. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Bárka előadásában a márki személye inkább csak apropó: Sade mint "probléma" jelenik meg. A főszereplő kiemelte: a darab arról szól, hogy két különböző nézőpont miként próbálja a problémát megoldani. Hozzáfűzte, hogy egy humánusabb és egy már-már fasisztoid gondolkodásmód csap össze, egy olyan hatalmi helyzetet látunk, ahol az egyik elv képviselője, az intézet igazgatója fölötte áll a másiknak, De Coulmier abbénak.
Mucsi Zoltán hangsúlyozta, hogy a darab megértéséhez nem kell okvetlenül ismerni Sade életművét; abból csak "egy minimális csöpp" bukkan fel a színpadon. A színész úgy vélte, a márki munkásságával kapcsolatosan rendkívül felületes ismeretanyaggal rendelkezik az emberek többsége: "borzasztó, szadista, perverz embernek tartják, pedig szerintem felvet olyan gondolatokat, amelyeken lehet vitatkozni. A Szabad ötletek jegyzékét sem kell bezúzni, mert ugyanúgy József Attilához tartozik, mint bármelyik másik műve" - fogalmazott.
Doug Wright darabjában Sade-ot mind az abbé, mind az elmegyógyintézet igazgatója megpróbálja elhallgattatni. Mint a színész elmondta, ez a probléma napjainkban is jelentkezik, hiszen a televízió és az internet korában sok szörnyűség juthat el hozzánk, de mindig megmarad a választási lehetőség, mire használjuk, sőt egyáltalán használjuk-e ezeket a médiumokat. "Nem az a jó, amikor megmondják, hogy mit csinálhatok, hanem ha rendelkezem olyan érzékenységgel, értelmi szinttel, hogy tudok dönteni" - fűzte hozzá.
A családban is lehet probléma egy rossz gyerek. Hogyan viszonyuljunk hozzá: veréssel vagy megértéssel? Ugyanígy a másság a társadalmak nagy részében probléma. Nyilván kell lennie egyfajta rendnek vagy fegyelemnek, de nem hiszek az erőszakos megoldásban. Először mindenkinek magában kellene megteremtenie a belső rendet" - vont párhuzamot aktuális problémákkal a színész.
Mint Mucsi Zoltán megjegyezte, az általa alakított márki extravagáns figura, gondolkodásmódjának sötétebb oldalairól inkább csak mások elmondásából és műveinek elhangzó részleteiből értesül a néző. Sade történeteinek a darabban azonban valóságos áldozata is lesz, amikor az általa leírtakat utánozva Madeleine-t, a varrólányt megölik.
"Nem tudjuk, mi lett volna, ha a márkit máshogy kezelik. Hiszen azelőtt művei nem okoztak problémát, még az iskolázatlanabbak is a helyükön kezelték" - utalt Sade darabbéli harcára az elmegyógyintézet igazgatójával. Mucsi Zoltán szerint Doug Wright színműve számos kérdést vet fel: biztos, hogy a műben van a hiba, vagy az ahhoz való viszonyulással van baj? Mi a művészet és mi az olvasó, a művészetet élvező ember felelőssége? A színész úgy vélte, a megoldásokon sokáig lehet rágódni. Szerinte az fogja igazolni, hogy jó lesz az előadás, ha utána ezeken a kérdéseken vitatkoznak majd a büfében.
A De Sade pennájában Mucsi Zoltán mellett Seress Zoltánt, Telekes Pétert, Parti Nórát, Spolarics Andreát és Kardos Róbertet láthatja a közönség, Szabó Máté rendezésében. Az Upor László által fordított darab jelmezeit Nagy Fruzsina, díszletét Menczel Róbert tervezte.
