Digitális színházi adattár - és ami mögötte van

Színpad

 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ((OSZMI) éppen szerdára, a magyar tudomány napjára időzítette Digitális színháztörténet című kiadványának bemutatóját, amelyen a kötet mellett a Jedlik Ányos program keretében megvalósult adatbázist, a megújult www.szinhaziadattar.hu működését és előnyeit is megismerhettük.
 
Ahogy a kötetet méltató Tarján Tamás irodalomtörténész és színikritikus fogalmazott: e kiadványban és az adatbázisban az anyag, az adathalmaz birtokbavétele, birtoklása és birtokolhatatlansága, annak minden "agressziója" és öröme testesül meg. Szerinte nem csak a függöny felgördültétől annak legördültéig, hanem a legördüléstől a felgördülésig tartó időintervallum és folyamat is fontos kell, hogy legyen a kutató számára. Gajdó Tamás szerkesztő, projektvezető beszámolt arról, hogy a szinhaziadattar.hu oldal az 1949 és 1989 közötti államosított magyar színházak előadásait rendszerezi: az egyes produkciókra vonatkozó adatok mellett fotók, felvételek és cikkek is elérhetőek az adatbázisban.
 

digitalisszinhaztortenet_oszmi_nagyandras_tarjantamas_bytsd-3.jpg
Nagy András és Tarján Tamás
 
A készítőknek azonban szembesülniük kellett a töméntelen mennyiségű kritikával és cikkel, amelyeknek felkutatása és digitalizálása Gajdó szerint igen nehéz feladatnak bizonyult, ezért a dokumentációban nem céljuk az összes dosszié maradéktalan feldolgozása. A tengernyi cikk helyett azonban így is igen tetemes mennyiségű adat és felvétel gyűlt össze a többéves feldolgozás során.
 
A kötet egyik szerzője, Szabó István úgy véli: a tények, adatok önmagukban keveset mondanak, de ezekből érdemes kiindulni, továbbgondolni bizonyos vonatkozásokat. Szerinte az adatbázis jó kiindulópont a továbbhaladásra: a kritikák, az előadásokban tükröződő értékrend alapján érdekes következtetésekre lehetne a későbbiekben jutni. A kötet másik szerzője, Czékmány Anna úgy véli, az adatbázis mélyebb, absztraktabb - például társadalomtörténeti - kérdéseket is felvet: a Nemzeti Színházak történetét, a nemzeti identitást körüljáró tanulmányában többek közt ez is világossá válik. A bemutatón jelenlévő harmadik szerző, Szabó Attila szerint egy ilyen adattár "a mindentudás igézetét" adja, a villáminformációk azonban lehetőségeket és tévutakat egyaránt rejtenek magukban.