Utolsó üzenetének egyikét a színházlátogatók felé a magyar színészkönyvtár honlapról repítette a világ felé 2005 májusában: A 76 esztendős Diószeghy Iván - üzeni a mindenkori nézőnek :
"Sok jó darabot, sok jó előadást kívánok. Dió egyébként 1989 óta élt Szatmáron visszavonultan. |
Nem sokkal halála előtt, a www.szineszkonyvtar.hu erdélyi munkatársának, Csirák Csabának szerkesztésével elkészült internetes életpálya ismertése. Ebből idézünk: 1953-ban, amikor elvégezi a Színművészeti Intézetet, az egész évfolyam együtt marad, és megalapítják a nagybányai színház magyar tagozatát. Itt 1956. őszéig játszanak, aztán áthelyezik székhelyüket Szatmárnémetibe, ahol létrehozzák a Szatmári Állami Magyar Színházat. Ezek után joggal nevezheti magát színházalapító tagnak. Közel negyven éves színészi pályafutása alatt, a nagybányai esztendőket leszámítva, nem cserél társulatot, hűséggel szolgálja szatmárnémeti közönséget. Pályafutása során összesen 145 szerepet játszik. Szívéhez leközelébb Móricz Zsigmond: "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című zenés játékának főszerepe áll, amelyet két különböző időszakban is eljátszhat. Először 1956-ban formálja meg Balázs alakját, és bizony nagyon meg kell küzdenie a szereppel, azonban a siker mindenért kárpótolja, hisz a darab 57 előadást ért meg. 17 évvel később, 1973-ban találkozik ismét Balázs szerepével újra. Az eltelt évek tapasztalatának minden eszköztárával sikerül sokkal gazdagabb, sokkal árnyaltabb alakot színre vinnie ekkor. "Magamat én ismerem a legjobban, ezért a maszkjaimat is magam készítem." Diószeghy Iván áttekintő életútja: 1935-1944 - a gyulafehérvári Püspöki Gimnáziumban (Majláth) kezdi tanulmányait Ifj. Diószeghy Iván a debreceni Csokonai Színház tagja édesapját gyászolja. Forrás: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/dioszeghyelet.htm |