 |
(MTI) - A veszprémi Petőfi Színház igazgatója tegnap még jobban volt, miután a veszprémi kórházból Budapestre szállították további rehabilitációra - mondta Lasztovicza Jenő, a fenntartó Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke. A színház saját halottjának tekinti Bujtor Istvánt.
A színház sajtóreferense, Varga Róbert elmondta: a hír mélyen megrázta a társulatot, a péntek esti előadás, a Régimódi történet azonban mégsem marad el, hiszen - ahogy fogalmazott - Bujtor István is biztosan így akarta volna. Az elhunyt igazgató temetéséről később intézkednek.
Bujtor István 1942. május 5-én született Budapesten. Édesanyja Gundel Károly, a neves budapesti vendéglős egyik lánya volt, akinek első házasságából született féltestvére, a tragikus sorsú zseniális színész, Latinovits Zoltán. Édesapja Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Bujtor nevét Keleti Márton rendező tanácsára anyai nagyanyja után "magyarosította", amikor első filmszerepét kapta.
Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, és közben rájött, hogy tulajdonképpen közgazdász akar lenni. A budapesti közgazdasági egyetem külkereskedelmi szakán 1966-ban szerzett diplomát, de egyetlen napig sem volt külkereskedő. Már másodéves egyetemistaként részt vett egy próbafelvételen, és megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében.
Debütálása szakmai és közönségsikert eredményezett, így indult színészi karrierje. 1966-ban lett a győri Kisfaludy Színház tagja, két év múlva a budapesti József Attila Színházhoz szerződött. 1971-től a pécsi színház társulatához tartozott, 1976-tól 1978-ig a Vígszínházban játszott, majd a Mafilmhez szerződött. 1989-ben a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte a szerződése, 1993-ban a Mahir Film Kft. vezetője lett. 2007 végén öt évre megválasztották a veszprémi Petőfi Színház igazgatójának, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.
Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (T. Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok egy részét később meg is rendezte.
A filmrendezők is gyakran foglalkoztatták: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és a másik Verne figura, Striga, a rablóvezér A dunai hajósban. 1996-ban ő rendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című vígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott és ugyanabban az évben megkapta a filmkritikusok díját is.
1980-ban ő találta ki és játszotta el a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakját A pogány Madonna című filmben. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt, 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is), már céget alapított, és "összekalapozta" a szükséges pénzt. Ma ezt úgy mondjuk, hogy szponzorokat keresett, akiket aztán cserébe a filmben reklámozott, vagy a főcímlistán tüntette fel a nevüket. (A módszer Magyarországon csak évekkel később kezdett elterjedni.)
A sorozat negyedik darabja, a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér, csigavér című újabb "bunyós" filmsorozat tagadhatatlan magyar specialitással rendelkezett: a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg bennük a mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek ezek: itthon több mint egymillió nézőjük volt, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. Bud Spencert, az olasz Piedonét korábban is Bujtor szinkronizálta, és az alkati hasonlóság adta e filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a "két Piedone".
Nem véletlen, hogy e filmek helyszíne a Balaton és környéke, Bujtor "becsempészte" alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást, amit ő a magyar tengeren űzött. Nem is akárhogyan: többszörös magyar bajnok. Nem mindig a vitorlázás jelentette számára a sportot: fiatal korában kosarazott, és az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Az 1990-es évektől jobbára a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert - mint mondta - jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság - nem csak a vitorláson.
"Bujtor István halálával egy nagy művészt, kiváló színészt és rendezőt, egy kivételes embert veszített el Magyarország" - olvasható Bajnai Gordon miniszterelnök közleményében. A kormányfő mély megrendüléssel értesült Bujtor István haláláról. "Hiánya pótolhatatlan családja és a magyar színművészet számára egyaránt" - olvasható a kommünikében. Bajnai Gordon felidézte, hogy Bujtor István "pályája során számtalan alkalommal szerzett maradandó élményt a közönségnek színházi alakításaival, filmszerepeivel, rendezéseivel. Ahhoz a nagy színésznemzedékhez tartozott, amelynek tagjai generációk világlátását alakították művészetükkel. Mindig elemi erőt és mélységes emberséget sugárzott vásznon és színpadon. Így őrizzük meg őt emlékezetünkben". A miniszterelnök szerint a szakma, valamint a színház- és filmszerető közönség nagyrabecsülése, szeretete végigkísérte Bujtor István pályáját, életét. "Az egész ország aggódott érte az elmúlt hónapokban. Az egész ország gyászolja most" - zárul Bajnai Gordon közleménye.
Bujtor István a modern magyar közönségfilm megteremtője volt - mondta Kálomista Gábor producer elhunyt barátjára emlékezve. "Nagyon szerettem, örülök, hogy ismerhettem, csak azt sajnálom, hogy nem dolgoztunk együtt eleget" - mondta Kálomista, aki szerint a színész-rendező "valódi filmes polihisztor" volt. "Mindig a példaképem volt, játszott, rendezett, producerkedett, ő rakta le magyar közönségfilmgyártás alapkövét" - tette hozzá.
