Faludy György Budapesten, Bécsben, Berlinben, Párizsban és Grazban tanult. A Magyar Hírlapban és a Népszavában jelennek meg első versei. 1931-ben belép a szociáldemokrata pártba. 1937-ben Villon-átköltésekkel tűnik fel, első kötete 1938-ban jelenik meg. Franciaországba emigrál, majd a németek elől Marokkóba menekül. 1941-ben Roosevelt elnök meghívására továbbmegy New Yorkba. 1941-45 között a Szabad Magyar Mozgalom titkára, 1943-45-ben az amerikai hadsereg tagja. 1946-ban hazatér, kiadja az emigrációban írt verseit. 1946-tól 1950-ig a Népszava irodalmi szerkesztője. Letartóztatják, az Andrássy út 60-ban, a kistarcsai, majd a recski táborban raboskodik. Fejben írja verseit, amelyeket társai is megtanulnak, így a költemények fennmaradnak. 1953-ban szabadul, a rehabilitációt visszautasítja. 1956-ig műfordítóként dolgozik, majd Londonba emigrál. 1957-62-ben az Irodalmi Újság felelős szerkesztője, a Nemzetközi PEN Klub titkára. 1962-67 között Firenzében, majd Máltán él, a New York-i Columbia és más egyetemek tanára. 1967-ben Torontóba költözik, 1989-ben hazatelepül. 1994-ben és 1998-ban az SZDSZ képviselőjelöltje, 1997-től a MÚOSZ örökös tagja, a torontói és a quebeci egyetem díszpolgára. Elismerései: Nagy Imre-emlékplakett, Soros-életműdíj, Kossuth-díj, Pulitzer-emlékdíj, Aranytoll, Don Quijote-díj, Obersovszky-emlékplakett, Gundel Művészeti Díj. Életéről több könyv és film is készült.
forrás: Alexandra Könyvesház
