(MTI) - Farkas Ignác kiemelte, hogy a Gül baba szinte az egyetlen magyar operett, amely a XVI. század végén, a török hódoltság idején játszódik. Máig vitatott, hogy a "rózsák atyja" valóságos, vagy kitalált személy volt-e, de mint minden legendának, valószínűleg ennek is van valóságalapja.
A történet 1590-ben, Budán játszódik. A librettó Gábor deák és a török főúr - Gül baba - leányának szerelmét meséli el. A szövevényes történet végén a "zord atya" megbékél, áldását adja a fiatalokra. A megnyugtató befejezéssel az is igazolást nyer, hogy különböző nemzetiségű - török és magyar - emberek békében, megértésben élhetnek egymás mellett. Mint arra Farkas Ignác rámutatott, a megbékélést, a "humanista végkicsengést" nem ő csempészte az operettbe. A tolerancia, az egymás iránti megértés eszméje egyértelműen felfedezhető Martos Ferenc és Kardos György több mint száz évvel ezelőtt megírt szövegkönyvében is.
A Gül babát 1905 decemberében mutatták be először Magyarországon. Néhány dal - a Borban az igazság vagy a Darumadár - azóta már slágerré vált, a dallamokat dúdolgatva sokan nem is tudják, hogy ezek egy Huszka Jenő-operett betétdalai - jegyezte meg a rendező. Farkas Ignác azt is megemlítette, hogy ebben az évadban a Gül baba lesz az első operettpremier Zalaegerszegen. Idén egyébként két zenés játékot mutatott be a társulat: Dan Goggin Apácák című komédiáját és John Kander-Fred Ebb-Bob Fosse Chicago című musicaljét.
Az operettben Gábor diák szerepében Bot Gábort, Leilaként Benedekffy Katalint láthatja-hallhatja a közönség, Gül babát Wellmann György játssza, a koreográfia pedig Stefán Gábor munkája. A sokszereplős operettben néhány zalaegerszegi lakos is lehetőséget kapott, hogy táncosként, énekkari tagként, vagy éppen a háremhölgyek között színpadra léphessen - említette érdekességként a rendező.
