| A rendezésnek és a dramaturgi munkának (Kárpáti Péter) köszönhetően a Szerelemben külső és belső formák lekerekítetté váltak, a mindenki által felismerhető "élet-meseelemek" pedig lassan hömpölyögve érvényesültek és a rendezői ötlet-kavalkádban egészen elvarázsolták, megnevetették, ringatták, csiklandozták a közönséget. Hosszú volt az előadás, nagyon hosszú, a második szünet után többször is az az érzésem támadt, hogy na, most itt a mese vége, de nem. Minden újrakezdés után kétségekkel telten ültem tovább, hogy, nem, nem lehet még egyszer ennyire megpörgetni egy jelenetet, hogy ezt folytatni érdemes lenne. Lehetett! |
 |
| Ez az alkotók közötti összhangnak köszönhető. Az érzelemábrázolás hitelességének, annak, hogy Tóth Ildikó még akkor is érthetően, tisztán beszél, ha valaki ölébe hajtja a fejét, még akkor is értem, ha ordít (ez csak azért "furcsa", mert több szereplőnél, ha nem álló helyzetben beszélt, bizony fülelni kellett, vajh, mit is mond). Tóth Ildikó Nellije kardos, harapós menyecske, vagy inkább vénlány (az idő előre haladtával egyre csökkenő életkorával!!!), aki úgy vágtázik, integet, kacag sír ebben az okkal ronda díszletben, de úgy Hogy azt jó nézni. De Csomós Mari Szalayné-je is maga egy jelenés, Hetey Lászlóval párban azokat a szép, régi, megmosolyogtató öregeket viszik színre. Lujza (Kovács Vanda) és Böske (Gidró Kati) színe változása (aki boldogtalanná lesz a Szerelemben, szürke arcszínt kap) a Nellivé válás útját mutatja meg, csak Kovács Vanda Lujzája egy költőért rajong hiába, Gidró Kati Böskéje egy katonáért. Mindkettőjüknek megadatott a nagyjelenet, ebben talán Gidró Kati kapta a nagyobb ziccert, s élt is vele, cserfes-édes, érzéki fruskája körül izzott a levegő. |
 |
| Az előadás igazi élvezetét azonban az összjáték minősége jelentette. A három nővér nagy verekedő-veszekedése, karomolás, rúgás, hajcibálás ezt látni maga volt a gyönyörűség. Az összjáték legszebb példázata a nagy családi jelenetek felépítettsége és a tapsrendhez rendelt záró kép. A halottas-nászi ágyon fekszenek a "jányok", s mindhármuk örök vágya egy férj, s köröttük ott áll az összes szereplő, egymás mellett, mint egy nagy csoportképen.
Fotó: Bálint F Gyula |
