'Jogerős'' Varnus Xaver hangverseny

Színpad

Már fél órával a kezdés előtt a Zsinagóga földszinti részén egyetlen üres hely sem volt, az I. emeleti és a II. emeleti karzat is rövid idő múlva megtelt. Korunk orgonazenéjének fenegyerekére - ahogy Varnus Xaver önmagát is nevezni szokta - volt kíváncsi mindenki a városban, de sokan jöttek Pécs környékéről gépkocsival, vonattal, autóbusszal. Sőt voltak, akik egyenesen Siófokról érkeztek a hangversenyre, hogy megcsodálhassák hogyan is kel életre Varnus Xaver tehetsége által a hangszerek nagy birodalmának fejedelme, az orgona.
A címben szereplő "Jogerős" kifejezés magyarázata: az egyik műsorszámnál kottalapozóra volt szükség, Xaver az első sorból felhívott egy kottát olvasni tudó hölgyet, akiről később kiderült, a Somogy Megyei Bíróság gazdasági ügyekkel foglakozó bírája, Dr. Király Kornélia.
 
 
A várakozást Varnus Xaver személyén túl fokozta az is, hogy ezt a hangversenyt az eddigiektől eltérően úgy hirdették meg - és aztán így is zajlott le -, hogy a Debreceni Egyetem Rézfúvós Együttese, a Miskolci Ütősök és a Nyíregyházi Keleti szél együttes, valamint a gyönyörű hangú énekesnő Vermes Tímea is közreműködik.
Az orgonát először, minden kíséret nélkül egyedül szólaltatta meg Varnus Xaver, amikor is Bach c-moll prelúdiumát adta elő. A csodálatos akusztikájú Zsinagógát betöltötték az orgona hangjai, a hallgatóságot szinte megbabonázta a muzsika. Ezt követte Franck: Prelűd, fúga és variációja, majd Bach: h-mollfúga című műve, melynek előadásánál közreműködött Veremes Timea, akit a pécsi közönség nagyon jól ismer és kedvel. "Csukják be szeműket, és úgy hallgassák Bach-ot"- javasolta a közönségnek a mű eljátszása előtt Varnus Xaver. S igaza volt: nemcsak az orgona, de Veremes Timea hangjai is olyan zenei tartományba, szinte földöntúli világba vezette el a hallgatóságot, amit hangversenyeken ritkán érezni.
 
 
A műsor Franck szerzeménnyel folytatódott, az A-moll korál fantázia című művet játszotta Xaver. Azt talán már említeni sem kell, hogy az egyes művek között az orgonaművész megszólította hallgatóságát: a tőle megszokott közvetlenséggel ismertette egy-egy mű keletkezéstörténetét, s azt, hogy a XXI. századi ember milyen mély emberi érzéseket fedezhet fel a klasszikus szerzemények hallgatása közben.
 
 
Szünet után Carl Orff híres műve a Carmina Burana csendült fel a Debreceni Egyetem Rézfúvós Együttese, a Miskolci Ütősök és a Nyíregyházi Keleti szél együttes közreműködésével. Már az első tétel elhangzásakor érezhető volt, hogy ez a mai Xaver koncert valóban különlegesen szép. Az orgonaművésznek arra is volt ereje, hogy figyeljen az együttesekre, roppant pontos, fegyelmezett összjáték részesei lehettünk. Minden bizonnyal koncentrált, fegyelmezett próbafolyamat előzte meg a hangversenyt, mert Orff jól ismert muzsikája éteri tisztaságban szólalt meg.
 
 
A közönség felállva ünnepelte a hangverseny közreműködőit, majd Xaver ráadásként saját átdolgozásában egyedül játszotta el Tamasso Albinoni: Adagio című művét, melyet ismét felállva, örömmel, boldogsággal köszönt meg a közönség. A délutáni hangversenyt követően este a Királyutcában sokan csak a Xaver hangversenyéről beszéltek, s máris legendásnak nevezték azt.

Fotó: Peti Péter