 |
(MTI) - "A színház nemcsak előadások terepe, hanem agora, fórum, találkozóhely is" - nyomatékosította többször is a direktor, aki szerint a szélesebb nyilvánosság még mindig nem igazán érti, "miért is akar Jordán Tamás annyira színházat csinálni Szombathelyen".
A Nemzeti Színház élén töltött időszakáról szólva kijelentette: "eluntam azt, hogy mást se csináljak egész nap, mint nagyon nagy művészeknek piros szőnyeget terítsek és nézzem, hogy elég puhán lépkednek-e rajta". Jordán hozzátette: úgy érzi, többre hivatott annál, mint hogy egy nagyon jó színházat, nagyon jó színészekkel, nagyon jó körülmények között működtessen. Számára az jelentett igazi kihívást, hogy egy olyan városban, ahol eddig hiányzott a színház, és ahol nagyon akartak színházat, valami igazán újat teremtsen, ahol kamatoztathatja a tudását és a tehetségét, ahol azt teheti, amire elhivatottnak érzi magát - mondta.
"Ha egy színház beéri azzal, hogy csak előadásokat hozzon létre, amire aztán vagy bejönnek az emberek vagy nem, halálra van ítélve (...) a színháznak bele kell ágyazódnia a társadalomba, a színháznak mindenhez hozzá kell szólnia, ami a társadalmat érdekli, (...) mert a színház célja végső soron, hogy a maga eszközeivel megváltoztassa a társadalmat "- fejtette ki.
Az idei évadról szólva Jordán Tamás elmondta, eddig 67 bérletes előadást tartottak, összesen több mint 11500 nézővel. Ezek közül a legnagyobb sikert Egressy Zoltán és Dömötör Tamás 9700 című, Szombathely múltjáról szóló színdarabjának bemutatása hozta, amelynek előadásai 90 százalék fölötti látogatottsággal zajlottak. Hasonlóan sikeresek volt a Szerelmes Balázs című "élőfilm", de a hagyományos színházi mű, a Cseresznyéskert előadásai is.
Tájékoztatása szerint a Weöres Sándor Színház már meghirdette a 2009-2010-re szóló bérleteit is, amelyekből már az első napokban több mint hatszáz elkelt. Terveik szerint a következő évadban bemutatják Vajda-Valló-Fábri: Anconai szerelmesek című zenés komédiáját, Molnár Ferenc Liliom című drámáját, valamint Michael Frayn Még egyszer hátulról című fergeteges vígjátékát. Kamaradarabként színre kerül George Orwell Állatfarmja, Victor Hugo Nevető ember című műve, Karinthy Frigyesre emlékezve a Frici Kabaré, Háy János A Herner Ferike faterja című színdarabja, valamint Edith és Marléne címmel Németh Judit és Kiss Mari estje.
Ezen kívül a Weöres Sándor Színház tovább folytatja sokrétű tevékenységét Szombathelyen. Kiállításokat, koncerteket és előadói estek szerveznek, de rendszeresen bekapcsolódnak a városban zajló kulturális eseményekbe is. Nyáron a Savaria Történelmi Karneválon a társulatra alapozva készülnek majd a karneválszínházi előadások, és Színésztársalgó címmel már saját műsoruk van a Szombathelyi Városi Televízióban is, ahol elképzeléseik szerint egyszer saját gyártású tévéjátékokat is készítenek majd. Mindezt úgy, hogy a jövőre is változatlan összetételű társulatnak évad közben költöznie kell majd, hiszen a színháznak otthont adó HEMO épületét átépítik, átmenetileg Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ szolgál majd játszóhelyül.
