(MTI) - A köszöntésen Böhm György dramaturg segítségével és filmrészletekkel idézték föl Kállai István pályafutását, nem mindennapos karrierjét.
A Kölcsey Gimnáziumban őt 7 tárgyból, Lendvay Kamilló zeneszerzőt 6-ból buktatták meg - ezután került kereskedelmi iskolába, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem iparszakára, amelyet - mint Simai Mihály tanúsíthatta - elvégzett. Már egyetemi évei alatt írt jeleneteket és rádiójátékokat. Barátságot kötött fiatal írókkal, így ő lehetett Kertész Imre Sorstalanság című regényének első olvasója. "Imre maradt a komoly irodalom mellett, Bokor István kollégánk külföldön aratott Stefan Barlai néven sikert, én a színház és a film műfajában dolgoztam."
Első színházi munkája az Irány Caracas! című komédia volt, ezt 1957-ben mutatták be a József Attila Színházban és arról szólt, hogy a főhős - Ráday Imre alakította - disszidáljon-e vagy sem. "Miután a várható politikai vihart megúsztuk, a közönség jól fogadta a darabot" - fogalmazott Kállai István - ezt jónéhány vígjáték, zenés darab követte: a Kötéltánc, az Ugorj ki az ablakon!, a Férjek a küszöbön, a Majd a papa, amely az Operettszínház kamararaszínházában csaknem félezerszer ment, valamit az Egymillió fontos bankjegy.
A színházon kívül a film világában is dolgozott, több sikeres forgatókönyvet írt: Kojak Budapesten (1980), Nápolyt látni, és... (1972), A veréb is madár (1968). Az 1960-as Megfelelő ember a karrierépítést dolgozta föl: "Révész György rendezte, tőle tanultam meg forgatókönyvet írni." A veréb is madár azt feszegette, hogy mi a különbség a kapitalizmus és a szocialista tervgazdaság között.
1970-től sorozatokat írt a Magyar Televíziónak, 1974-ben megalapította a televízió szórakoztató főosztályát, amelynek vezetője, majd főmunkatársa volt. A képernyőn változott "pipás Kállaivá", mert néhány műsort vezetett is, és, hogy ne gesztikuláljon, a fiatal rendező, Marton László vette rá a pipázásra. Éveken át felelős volt a szilveszteri kabarékért, ezek, ha kevésbé sikerültek veszélyes helyzetbe sodorták - mesélte - az ismerős hentes például késsel fenyegette.
"Ilyen társulatot még nem láttam, itt mindenki segíti a másikat, nincs gyűlölködés, mindent tudnak. Bár egyet még jobban megtanulhatnának, amit én Salamon Bélától, Kellér Dezsőtől, Kabos Lászlótól lestem el, a poénírás és -mondás ritmusát" - mondta, mielőtt betolták a születésnapi tortát.
Magyar és nemzetközi színpadra alkalmazott és írt rengeteg zenés művet, operettet (Dr. Bőregér, Menyasszonytánc, A bajadér, Pompadour, Egy éj Velencében). Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották. Emellett több darabot fordított, illetve átdolgozott: A három testőr, Őrült nők ketrece, Espresso Bongo. 1989 óta a Budapesti Operettszínház dramaturgja és örökös tagja.
