Nem tévedés, nem írtam rosszul. Tényleg kétszáz. Harminc-negyvenről indultak hat évvel ezelőtt, és kitartó munkával emelték fel a létszámot erre a tömegre.
A budapesti Szent László Gimnázium, valamint a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tömegkommunikáció- és drámaszakos diákjai táboroznak itt: előbbiek dokumentálnak, utóbbiak pedig fellépnek a Völgyben. A nyári gyakorlaton lévő, a média iránt érdeklődő fiatalok tíz stábja szerkeszti a Völgyhíradót (melyet esténként a Csipszer-kertben vetítenek), és készítik a nyomtatott Magtárlapot.
Délben értekezletet tartanak a sajátságos "news roomban", majd egész nap forgatás, riportok vagy anyaggyűjtés folyik. Aztán éjjel, hajnalban ezek feldolgozása, vagyis írás, vágás, szerkesztés a magtár emeletére Budapestről hozott számítógépeken.
A szentesi diákok pedig próbálnak a dombon, a ház előtt, a ház mögött, a ház mellett, a zuhanyozónál, mindenfelé. Csinosabbnál csinosabb, színpadi karrierben bízó lányok és atlétatermetű fiúk dolgoznak kitartóan, miközben az éjszakai műszaktól fáradt többiek még aludni próbálnak sátraik mélyén.
A végére pedig ők egyedülálló élményekkel, mi pedig a teljesítményük eredményével, a Völgyprogram teljes dokumentációjával és élvezetes előadásokkal leszünk gazdagabbak. És ha eltűnnek a sátrak a domboldalról, újra csend lesz Csórompusztán, de nem kell aggódni, jövőre újra jönnek, és biztos megint többen lesznek tíz-húsz fővel.
garancsi á. -Művészetek Völgye 2005
