| Ennyi kitűnő, ötletes, a színházi előadások lényegét, a rendező koncepciót összesűrítő munkákat, plakátokat régen lehetett látni, így együtt. Kár, hogy a színházak vezetői (a megrendelők), a rendezők kevésbé érdeklődtek a kiállítás után, mert ha megkérték volna az alkotót, akkor az sok mindent elmondott volna a plakátok keletkezéstörténetéről, ami nemcsak érdekes, de tanulságos is. |
 |
|
Ezen a kiállításon 1993-tól kísérhető végig az alkotó színházakhoz kötődő munkássága. Kőfaragó Gyula korábban a Gondolat Kiadóban dolgozott, majd az Iparművészeti Egyetem (akkor még főiskola) tipográfus szakán végzett. A Gondolatnál megjelent Firenzei Festészet című kötet az ő nevéhez fűződik, amely aztán a Szép Magyar Könyv díjat is elnyerte. 1993-ban kapott az akkori Művész Színháztól egy műsorfüzet elkészítésére felkérést, majd következett a híres Koldus Opera előadás plakátja. |
 |
 |
|
|
Na és hogy hogyan jönnek a plakát ötletek, amelyek aztán sikeres produkció esetén azzal együtt belevésődnek a nézők tudatába, arra jó példákat láthatunk a kiállításon, s erről maga az alkotó is szívesen beszélt. A Thália Volpone plakátja például úgy készült, hogy Kőfaragó Gyula elment a MÁV Kórházba és kért a saját koponyájáról egy röntgen felvételt, amely aztán úgy jelent meg a plakáton, hogy a fejtetőt beborítja az e világi kincsek, a pénz, az ékszer, az autó, villa halmaza. Valló Péter rendezőnek csak annyi volt a kívánsága, hogy még több legyen belőlük. |
 |
 |
|
|
Egy másik remekbeszabott plakát szintén Valló Péter nevéhez fűződik, történetesen a Nemzeti Színház III. Richárd bemutatójához. A bemutató előtt az egész várost meghökkentette ez a plakát. Az emberek álltak az utcán, elmélyülten gondolkozva nézték a plakátot, majd döbbenten mondták egymásnak: "Nézd csak, ez a Grósz elvtársról szól!" Ennek a munkának még érdekesebb a keletkezéstörténete. A próbák során Kulka Jánosról nagyon sok felvétel készült, és bemutatták a darabban előforduló eredeti híradó felvételeket is. Ez adta az ötletet Kőfaragó Gyulának, hogy egy szürke, szemcsés, karcos kinagyított Kulka-arcot elmosódva jelenít meg, miközben a szemgolyók élesek maradnak. Ettől lesz Kulka tekintette annyira ördögi. |
 |
 |
|
|
Hasonlóan nagyformátumú plakát a Nemzeti Színház 2002. évi Peer Gynt előadásának plakátja, amin megjelenik a világmindenség, majd mögötte felsejlik a címszereplő Rátóti Zoltán szuggesztív tekintete. Igen szép, látványos plakát (ezt a fővárosi színházba járók nem is nagyon láthatták) Alföldi Róbert rendezéséhez fűződik. |
