(MTI) - "Ez egy kamara-előadás, a szereplők közötti viszonyra koncentrál. Az erős kapcsolatokra és a jól megformált karakterekre szeretnénk építeni" - mondta a rendező. Szólt arról, hogy a színpadi változat Baradlayné alakjához kötődően a felelősség kérdését járja körül mindenekelőtt. Parászka Miklós hozzátette: a dönteni tudás és a döntéssel járó következmények vállalása, ez a legerősebb és a legdrámaibb vonulata a regénynek, egy színpadi változat erre tud épülni igazán.
Jókai műve az 1848-as forradalom történetét egy család sorsán keresztül idézi fel. A hazafias érzelmű Baradlayné férje végakaratát megszegve három fia életének új irányt szab: hatására a szabadság eszméjét szolgálva a forradalom mellé állnak. A rendező kifejtette: Baradlayné újraszabja a környezetének az életútját a maga erkölcsi és világnézeti meggyőződése szerint, a legnagyobb jóhiszeműséggel. De nem juthat el a kételkedés nélküli magabiztosságig és világlátásának diadaláig, hiszen szörnyű tragédiák is érik, gyerekét veszti el döntései folytán - idézte fel a történetet.
Parászka hozzáfűzte: Baradlayné tragédiája felhívja a figyelmet arra, hogy mekkora felelősséggel jár minden döntés, ami a környezetünkre, embertársainkra vagy családunkra vonatkozik. Tehát nincs kételymentes, következményektől mentes, fekete-fehéren megfogalmazható emberi döntés - szögezte le a rendező.
A regényadaptációról szólva elmondta: a kolozsvári színház szöveggyűjteményei között talált egy olyan változatot, amely a legteljesebben meséli végig a történetet, ezt használva alapanyagként írták újra a regényhez visszanyúlva az előadás szövegét, amely még a próbák során is változott.
Ez a színpadi változat érinti a regény legfontosabb csomópontjait, a szereplők életútját a regényhez igazodva követi, ugyanakkor balladai tömörségű, filmszerű, képekre építő technikát alkalmaz, ezáltal képes újramesélni a történetet - fejtette ki Parászka Miklós.
A rendező elmondta: a balladai formát hangsúlyozza, hogy az előadásnak van egy narrátora, aki korabeli katonadalokkal vezeti fel a jeleneteket. Kitért arra, hogy előadásuk azoknak is szól, akik először találkoznak a művel, de az idősebbeknek is, tehát egy "többgenerációs" előadás. Parászka Miklós hangsúlyozta: Jókai és különösképpen A kőszívű ember fiai része nemzeti mitológiánknak, és ma, amikor annyi hamis mítosz ébred újra, fontos, hogy azokhoz a mítoszainkhoz folyamodjunk, amelyek valóban igazodási pontot jelenthetnek számunkra.
Jókai művén keresztül arról szólunk, hogy nem lehet semmilyen cél érdekében feladni a moralitást és ezt az emberi civilizációnak mindig, újra és újra meg kell fogalmaznia. Mert ha olyan praktikus világ van, amikor ez másodlagossá válik, akkor az nagyon könnyen társadalmi krízisekhez vagy kezelhetetlen konfliktusokhoz vezet. Mi van az erkölcsiségünkkel? Talán ezt is kérdezi Jókai A kőszívű ember fiai által - mondta a rendező.
A József Attila Színház előadásában Baradlayné szerepében Vándor Évát, Baradlay Kazimírként Andorai Pétert láthatja a közönség, fiaikat Zöld Csaba, Dányi Krisztián és Csórics Balázs formálja meg. A főbb szerepeket továbbá Fehér Anna, Mihályi Győző, Józsa Imre, Sztankay István, Sztarenki Pál, Nemes Wanda és Kovalik Ágnes alakítja. A jelmez Kelemen Kata, a díszlet Horesnyi Balázs, a zene a Jánosi Együttes munkája.
