- Egy nagy nemzetközi vállalat mikor vált a kultúratámogatásban stratégiát és, hogyan dönti el, hogy a kultúra mely részeinek ad prioritást?
Úgy gondolom, hogy a kultúra támogatása egy nemzetközi vállalat számára akkortól válhat stratégiai céllá, amikortól otthon érzi magát, abban a kultúrában. Ez a mi esetünkben egy közel tizenkét éves folyamatnak a derekán kezdődött és indult el. Akkor, amikor a vállalat a kultúrával kapcsolatban felismerte azt, hogy a helyi, hazai kultúrába való invesztálás, mint stratégia cél egy nagyon jó befektetés. Aki a kultúrába invesztál, nem gyors megtérülésre számít, viszont egy tartós és egy nagyon fontos területen helyezi el a tőkéjét. Ennek a megtérülése akár nemzedékeken keresztül is rentábilis. |
A kultúrát mi tágabb értelemben használjuk, tehát nem egyszerűen a művészetek pártolását, a hagyományos donációt értjük a kultúrán. Hiszen a kultúrába beletartozik a teremtett és a természetes környezetünkért érzett felelősség, ennek a fontosságának a tudatosulása is. A kultúrába tartozik a viselkedési kultúra, ami számunkra a termékeink kultúrált fogyasztását, a termékeink fogyasztása során keletkezett környezeti kultúrát romboló tényezőknek lehetőség szerinti csökkentését. Az emberek nevelését, abban az értelemben, hogy a termékkel kapcsolatos kockázatok miatt legyenek tekintettel azokra az emberekre, akiket esetleg zavarhat ennek a terméknek a fogyasztása. A tolerancia és a kölcsönös tiszteletnek a tudomásul vétele egy termék fogyasztása során rendkívül fontos. A harmadik elem az kétségtelenül a minőség. |
2001 körül következett be az a folyamat, amikor már nagyon tudatosan - új megközelítésben -, egy új koncepciónak a kialakításához kezdtünk. Amikor úgy gondoltuk, hogy ezt a tevékenységet úgy lehet felelősen továbbfolytatni, hogy, ha megkérdezzük a körülöttünk élőket, hogy mit gondolnak rólunk. Milyen elvárásaik vannak egy multinacionális vállalattal, amely cigarettát gyárt és forgalmaz, amellyel kapcsolatban nagyon-nagyon sok embernek komoly fenntartásai vannak. Rettenetesen fontos volt ezeknek az embereknek a véleménye, a várakozása. Nem feltétlen kell minden kérdésben megfeleljünk, mert ez farizeus dolog lenne, de ugyanakkor azt hiszem, ha ezeknek az elvárásoknak az ismeretében pontosabb kapcsolatot tudunk kialakítani a környezetünkkel. A döntéseinket jobban meg tudjuk alapozni. Így tudunk valóban tevékenykedni, akár a szponzorráció, akár a közösségi kapcsolatok más területein, hogy tudjuk és ismerjük azokat az igényeket és azokat a célokat, amelyekben közösen veszünk részt. Tehát, amelyben a várható eredményeknek az ismeretében az ilyen típusú befektetéseink is racionálisabbak lesznek. Ez fontos. |
- Amit elmondott, az egy multinacionális cégnek a belső ügye és stratégiai kérdése. De a kultúra szereplői számára a gyakorlatban, hogy jelentkezik a támogatás?
A kultúra szereplői számára sem mindegy, hogy a támogatás egyszeri akció, kisebb-nagyobb összeg, amellyel egy adott jelenséget kezelni tudnak, vagy valamilyen elképzelést meg tudnak valósítani. De attól önmagában annak a kulturális területnek vagy akár produkciónak, vagy annak a kulturális vállalkozásnak a helyzete alapvetően nem változik. Tehát attól, hogy ő adott esetben x millió forintot kap egy kulturális terület, nem oldódnak meg a problémái igazán. Lehet, hogy egy nagyon pici könnyebbség megjelenik a tevékenységükben, de mi úgy gondoljuk, hogy nem az egyszeri adományok azok, amelyek igazán képesek formálni és alakítani az adott kulturális tevékenységet. Sokkal inkább az lehet a jövő útja, ha felmérjük azt, hogy hol van az a kulturális tevékenység, és a működőképességének milyen korlátai vannak? Milyen lehetőségei vannak? Hogyan lehet ezt a tevékenységet adott esetben egy városi közösség számára vagy országos szinten megjeleníteni. |
- A közelmúltban látott napvilágot, hogy a pécsi múzeumokat milyen módon támogatják. Az egyéb kulturális támogatási koncepciójuk, hogy jelentkezik a gyakorlatban?
Mondok egy másik példát. Mi támogatjuk a könyvkiadást. A magyar könyvkiadás helyzetével kapcsolatban örömteli és kevésbé örömteli adatok látnak napvilágot. De összességében még mindig olvasó nemzetnek számítunk. Vannak olyan összefüggések, amelyek kapcsolódnak ahhoz a kultúrához, ahonnan ez a cég jött. Jelen esetben a brit kulturális gyökerek, hagyományok, kapcsolatok. Ezen a területen nagyon sokat tudunk tenni: soha nem publikált írások, első kiadások jelenhetnek meg a vállalat támogató tevékenységének megfelelően. |
- A Pécsi Országos Színházi Találkozó idején beszélgetünk és a Pécsi Nemzeti Színház pénztárán az önök cégének egy hatalmas logója látszik. A színházat mióta és milyen mértékben támogatják?
A Pécsi Nemzeti Színháznak tíz éve vagyunk fő támogatói. Nagyon nehéz lefordítani önmagában forintra. Nem az összeg nagysága az, ami miatt talán az olvasók felkapják a fejüket, hiszen ez az összeg a tízmillió forint körüli éves támogatás. Nem produkcióhoz kapcsolódik, a színház vezetése és kuratóriuma dönti el, hogy ezt az összeget milyen célra használja fel. Ez magának a kőszínháznak a támogatását jelenti és pár millió forintot jelent a most éppen a segítségünkkel helyreállított szabadtéri színpad játszási lehetőségének az újraindulásához. Az összeg nagysága helyett, az összeg kiszámíthatósága nagyon fontos. Az, hogy ez tervezhető. |
Megemlíteném azt az új kezdeményezésünket, amelyet a BAT Café fémjelez. Ez a kávéházi élethez kapcsolódik. Eddig Budapesten, a Liszt Ferenc téren működött a BAT Café, ősztől valószínűleg az Articsóka veszi át ezt a szerepet. A kísérletező kedvű, az új utakat, alternatív megoldásokat kereső művészi tevékenység kap hangot: jazz-ben, fotóművészetben és számos más területen, akár formatervezési területen is megjelenhet, különböző pályázatok formájában. A kultúra kapcsán még megemlíteném az egyetemi támogatási gyakorlatunkat. A Közgazdasági Egyetem, a Műszaki Egyetem mellett kiemelten támogatjuk a Pécsi Tudomány Egyetemet és itt szintén beszélnünk kell arról, hogy a tudás, a tudás megosztás lehetőségei bővülnek. Ezek elég jelentős támogatást tartalmaznak. Ha Pécsett sétált, akkor nyilván látta, hogy a belváros egy egészen különleges építészeti környezetet jelent, amely akkor szép, és élvezhető, ha kultúrált és tiszta. És ilyen szinten az Ökováros, a Zöldváros programunk azt hiszem rendkívül fontos. Éppen a Főtér - a Széchenyi tér, a Király utca - a sétáló utca és a fontosabb csomópontok mentén a városvezetéssel karöltve próbáljuk meg csikmentesíteni ezeket a területeket. - Pécs pályázik az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért. Támogatják ezt a törekvést? Amikor a város Polgármestere bejelentette a város vezetésének a szándékát, hogy Pécs is elindul a nemes vetélkedésben, akkor ezt a bejelentést, a helyi TV stúdiójában tette, ahol részt vettek a városban működő legnagyobb multinacionális vállalatok, illetve helyi vállalatoknak a vezetői, képviselői. Számunkra ez egy nagyon fontos, jelzés értékű gesztus volt, hogy számítanak a részvételünkre, az együtt gondolkodásra. Arra, hogy valamilyen formában segítsük, nemcsak a tervezést, hanem reményeink szerint a pályázat elnyerése esetén az előkészítés és megvalósítás folyamatát is. Mi ezt egy kitűnő lehetőségnek gondoljuk. Természetesen ott voltunk és ott leszünk a továbbiakban is. A fotókat a Pécsi Dohánygyárban Peti Péter készítette. |