? Az élet csak egy játék! ? harsogja fekete ruhában az egyik színész. A Florence Vassyt alakító Sári Éva pedig egy határozott ?Nem?-el felel a közhelyes mondatra.
Az ébenfekete színpadra fehérrel felfestett sakktáblán felharsan a kórus, és máris érezzük a katarzist, pedig csak a dramatizált változatba pillanthatunk bele, harminc perc erejéig.
A történet szövevényes, ugyanakkor pofonegyszerű. Adott egy szerelmi háromszög, egy sakkvilágbajnokság, az orosz és amerikai propaganda összecsapása, mindez a hetvenes évekbeli, hidegháborús légkörbe ágyazva. A főhős, Anatolij Szergijevszkij sakknagymester beleszeret egy magyar származású nőbe, akinek 1956-ban elhurcolták az édesapját az orosz katonák. Florence Vassy zsigerből gyűlöli az oroszokat, mégsem tud ellenállni a szovjet sakkvilágbajnok vonzerejének. Szergijevszkijnek viszont felesége, sőt családja is van.
Miközben a színészek táncolnak és buja párbajt vívnak testükkel, a zene ritmusára, óhatatlanul is eszünkbe jut Szabó Lőrinc elhíresült mondata: ?Két önzés titkos párbaja.? És ha már a ?nyugatos? költő nemzedéknél tartunk, Ady Héja-nász az avaron című verse is átsuhan az agyunkon. Az egész attól nagyszerű, hogy szabad asszociációk tengere hullámzik végig bennünk, túldimenzionáljuk a rövid etűdöt, feleslegesen.
A Karen Bruce által koreografált musicalben minden háromszög alakú: a táncosok és a fekete-fehér öltözetet viselő kórus tagjai is gyakran öltik magukra ezt a geometriai alakzatot.
A feleséget játszó Kecskés Tímea (Szvetlana Szergijevszkij) torkát egyetlen rosszul intonált hang sem hagyja el. A szeretőt alakító Sári Éva pedig olyan átütő erővel énekel, hogy még a levegő is libabőrös lesz.
Kivételes alkalom csupán, hogy a Magyar Színházban próbál a társulat. A Sakk frissített, újraszerkesztett bemutatója ugyanis a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, augusztus 6-án és 7-én lesz, amelyet a PS Produkció elszánt tagjai keltettek életre. A Tim Rice által írt musicalt azonban először 1986-ban mutatták be Londonban, a West Enden, később pedig az amerikai Broadway-n is futott egy rövid ideig. Magyarországon 1992-ben ismerhette meg a közönség a méltán népszerű Sakkot, ám szabadtéren még sosem játszották.
? Szerencsére sikerült eligazodnunk ebben a financiális labirintusban ? jelenti ki határozott hangon a musical producere, Simon Edit. ? A Vámpírok bálja című musicalhez annak idején színészeket kerestünk, ám a Sakknál ez másképp alakult. Az időközben sztárrrá avanzsált szereplőkhöz kutattunk színművet ? teszi hozzá.
A zenés mű rendezője, Cornelius Baltus saját bevallása szerint még soha nem dolgozott ennyi emberrel egyszerre egy produkcióban. Összesen százhúszan lépnek majd a pódiumra, a huszonkét tagból álló zenekarral együtt, kettős főszereposztásban.
A nagyon rövid ízelítőből is érezni, mennyi erőfeszítés és munka áll a háttérben.
? Testünket, lelkünket beleadjuk ebbe a musicalbe, ugyanakkor minden végszónál belőlem is meghal egy lélekdarab, ahogy látom Kecskés Tímea könnybelábadt szemeit ? meséli a főszerepet alakító Egyházi Géza, aki a közönségnek is sakk-mattot ad, amikor Szergijevszkijként kijelenti: ?Csak a sakkhoz tudok hűséges maradni?.
