Kováts Adél |
A jó szerkesztő nem a lapot, hanem az írókat szerkeszti - az Osvátnak tulajdonított bölcseletből talán érthető, hogy a századforduló írói, költői inkább rettegve, mint szeretve tisztelték a Nyugat legendás szerkesztőjét. Osvát Ernő rajongott a tehetségért, ez volt az egyetlen mércéje a folyóiratnak is. A korabeli anekdoták szerint ha esett, ha fújt, éjszakánként fáradhatatlanul rótta köreit Budapesten: fekete aktatáskájába gyűjtötte a kéziratokat a többnyire kávéházakban időző alkotóktól. Ám Osvát mércéjének csak kevesek feleltek meg, a huszadik század első harmadának ma ismert legnagyobb alkotói. Ahogy a szerkesztőről szóló színdarabban is elhangzik, Osvát Ernő e 25-30 év magyar irodalmának "keresztapja" volt. Szótlan, szigorú, nem feltétlenül tévedhetetlen, ám kétségkívül tiszteletet érdemlő figura.
Osvát azonban "tragédiákra kijelölt, szigonyos fájdalmakat felgyűjtő ember" is volt, ahogy egy kortársa megfogalmazta. Felesége 1927-ben öngyilkos lett, két évvel később meghalt a lánya is. A Nyugat elindítója és szerkesztője, Babits és Móricz felfedezője nem tudta elviselni ezt a fájdalmat, ezért lánya halálos ágyánál mellbe lőtte magát. Búcsúlevelében azt írta szerkesztőtársainak, azzal tudassák halálhírét, hogy a folyóirat következő száma nem jelenik meg. Így is történt, ugyanakkor a Nyugat munkatársai elhatározták, hogy a rákövetkező lapszámban szerkesztőségi nekrológot tesznek közzé.
Adorjáni Bálint, Kováts Adél és Schneider Zoltán |
Schneider Zoltán és Kováts Adél |
A szerkesztőket alakító színészek, Kováts Adél, Schneider Zoltán és Adorjáni Bálint sorra idézik fel Osvát Ernő kortársainak, így mások mellett Füst Milán, Hamvas Béla, Illyés Gyula, József Attila, Kassák Lajos vagy éppen Móricz, Koszolányi és Németh László gondolatait. A Radnóti Színház előadásának 50 perces, televíziós változatát szeptember 1-jén, hétfőn este 11 órától láthatják az m1 nézői.