A Midőn halni készült Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit tárja a nézők elé. A nagybeteg költő Medvevárban haldoklik, vizionál. Megjelenítődnek a ferrarai évek, dramatikus formát kapnak a Guarino mester mellett eltöltött "pályára állító" esztendők. A mű középpontjában mégis Mátyás király és Janus Pannonius küzdelme áll.
A vízióiban megjelenő, királlyal folytatott vitájában mindkettőjük érveit megismerjük. Képzelt összecsapásuk azonban nem dönti el, valóban igaza van-e Mátyásnak, aki hatalmi törekvésekkel vádolja bizalmasát, illetve Janus Pannoniusnak, aki a külpolitikát a belső viszonyok normalizálása elé helyező Mátyást a nemesek iránti érzéketlenséggel, hálátlansággal vádolja. Kettejük viszonyában felbukkan a férfibarátság szerelemre emlékeztető hevessége, illetve sértődő hidegsége. Benne foglaltatik viadalukban a művész és a politikus, a költő és az államvezető szemléleti, alkati különbözősége, illetve a reneszánsz hívőjének és annak egyik legfontosabb magyarországi képviselőjének eltávolodása a reneszánszot csak felesége kedvéért meghonosító, valójában középkori politikai módszereket alkalmazó félbarbár királytól.
