A legrégibb, legszebb emberi érzést, a vágyakozást, a szerelmet választotta műsorának tárgyául az Állami Népi Együttes új, egész estét betöltő produkciójában, a Szerelemtáncban.
Az előadás egy határozott koncepció alapján felépülő, tematikus koreográfiagyűjtemény a szerelem, a lakodalom ünnepköréből. Mihályi Gábor, az együttes művészeti vezetője nagyon helyesen gondolta, hogy a téma sokszínűségének megfelelően az egyes lírai táncok, dramatikus játékok megfogalmazására más-más koreográfust kér fel. Így dolgozott az együttessel a Pozsonyból érkező Hégli Dusán, a marosvásárhelyi Könczei Árpád, a martonvásári Szabó Szilárd, a BM Duna Művészeti Együttes fiatal koreográfusa, Juhász Zsolt, Szűcs Gábor, a Jászság Népi Együttestől, valamint Farkas Zoltán és Szilágyi Zsolt.
A Galga és Major zenekarok kísérték a remek táncosokat, az est folyamán mindvégig Herczku Ágnes énekelte a szólót.
Herczku Ágnes a Honvéd Együttesből, ahol táncos volt, nem rég igazolt át az Állami Népi Együttesbe, de énekesnek. Így a Szerelemtáncban csak mint énekes vett részt, és szó sem volt - mint ahogy azt az egyik napilap kritikusa írta - "szereptévesztő tánckísérletéről", hanem egyéni, tiszta hangjával, gyönyörűséges énekével ragadta magával a közönséget.
Herczku, akinek a közelmúltban jelent meg a Fonó Records gondozásában az Arany és kék szavakkal című CD-je, részben a korongon is hallható számokat énekelte. Mixtura Cultivalis címmel megjelent újabb albumán a Fonó zenekarral, valamint Unger Balázs cimbalomkíséretével és a Vándor Vokál együttes közreműködésével énekel. Az album különleges népdalokat, csárdásokat, hallgató és asztali mulatónótákat is tartalmaz.
Herczku énekesi teljesítményéhez nem fér kétség. Ő némi rutin megszerzésével, szakmai és menedzseri támogatással hamarosan olyan előadóművésze lehet a magyar kultúrának, akit az egész világon ünnepelhetnek. Megjelenésének egyéni bája, hangjának eredetisége elementáris. Ha valamit kritizálni lehet, akkor talán csak annyit, hogy néha úgy hallani, mintha direkt "fojtottá" tenné a hangzóit. Az már a Thália Színház rossz akusztikájának a bűne, hogy mikroporttal kellett énekelnie, pedig hangja akár az Erkel Színházban is tisztán csengene.
Így fordulhatott elő, hogy volt olyan pillanat, amikor Herczku is visszahőkölt számára is idegenül hangzó, önnön géphangjától. Ismételten az is bebizonyosodott, hogy mennyire nincs a színháznak gazdája, színpadmestere, műszaki vezetője. Különböző társulatokat, együtteseket fogadnak be, de azok a minimális segítséget sem kapják meg, hogyan kell ezt a teret bedíszletezni, vagy hogyan kell hangvetőket alkalmazni.
A Szerelemtánc zeneszerzői a gyűjtések, feldolgozások alapján egy olyan világot tártak a közönség elé, amely a tánc és az ének szimbiózisában képes volt a legcsodálatosabb szenvedélyek érzékeltetésére. Mint hírlik, az együttes tervezi, hogy ezzel a produkcióval eljutnak a Kárpát-medence több színpadára, de minden reményük megvan arra is, hogy bejárják vele a világot.