 |
A színiiskolát pár hónap után meg kellett szakítania, besorozták az I. Világháború miatt. Később hadifogságba esett, 46 hónapig élt embertelen körülmények között, valahol Szicíliában, ahonnan reumát és maláriát hozott haza emlékbe. Hazatérése után befejezi a már elkezdett iskolát, bohócnak készült, de egy beugrással színésszé lett, a Magyar Színházban kezdve a pályát. A pár szavas epizód szerepeket hamar felváltották az igazi erőpróbák. Csortos Gyula felismerte tehetségét és beajánlotta a Vígszínházba, ahol közel tíz esztendőt töltött el. 1935-ben, dr. Németh Antal a frissen kinevezett színházi direktor, még a kinevezése előtti éjszaka leszerződtette Makláryt a Nemzeti Színházhoz, melynek haláláig tagja maradt.
Ő volt a színpadon a keserű, lázadó Tiborc, meg Vanek úr, Argante, vagy Flavius, és az öreg Billy Rice, Doolittle, és Ványa bácsi, akinek a kezéből Jelena és Asztrov csókja láttán - oly fájdalmas-szépen hanyatlott le a csokor virág, no és Karádi tanár úr vagy később a filmvásznon Bem apó. Ha már a filmnél tartunk, először kamerák elé 1923-ban állt, az akkor forgatott "Egri Csillagok" - című magyar némafilmben, és később szerepelt az első hazai hangosfilmben is, a #8220;Kék bálvány"-ban, eljátszotta Wu szerepét, a különös kínait, mely szerepétől fogva állandó szereplője lett a magyar hangosfilmgyártásnak. Inas, pincér, segéd, sógor, titkár és még ezernyi epizódszerepben jelent meg a mozivásznon. #8220; a film közkatonája akarok lenni" vallotta egy interjúban és katonához méltó helytállással 177 mozifilmben szerepelt élete során, ami talán önmagában is rekord, és felöleli a magyar filmgyártás első évszázadának szinte teljes vertikumát. Míg egy napon, angyalföldi kisutcákban, öreg verklijét tolva bebandukolt a mozi örökkévalóságába, hiszen az #8220;Angyalok földje" című film főszerepéért, a legjobb férfialakítás díját kapta Mexikóban (1962). Ereje teljében, 1968-ban nyugdíjaztatását kezdeményezte. Mindenkit megdöbbentett, úgy vélték, biztosan ugyanúgy játszik majd tovább színpadon, filmen. De nem. Visszavonult a pályától. Füredi emberkerülőként elbástyázott magányát egy filmszerep kedvéért még megszakította, Gobbi Hilda többszöri megkeresésére. Utoljára. Egy egyszerű-lelkületű és kissé iszákos, borostás utcaseprő alakját formálta meg a filmvásznon, megrázó és páratlanul csekélynek ható eszközökkel mégis ezernyi árnyalatban láthattuk az elmúlás magától értetődő egyszerűségét, Dömölky János #8220;Amerikai cigaretta" filmjében. A premier zaja még alig ült el, amikor halál hírét hozták a lapok
. |
