Én profi vagyok, drágám!

Színpad

Önre nemrég rászakadt egy újabb intézményvezetői poszt.

Elő szokott ez fordulni velem.

Számoljunk csak! Van ugye a kaposvári Csiky Gergely Színház, ahol ön a direktor, a Kaposvári Egyetem, ahol tanszékvezető és a budapesti Színművészeti

Miután Székely Gábor lemondott, s mivel én voltam az első helyettese, én lettem a megbízott rektor, és igen, tanszékvezető is vagyok a kaposvári egyetemen. Ennyi! Ez nem olyan rémes, de sok, ebben igaza van.

Végül is az Ön irányítása alatt folyik jelenleg Magyarországon államilag elismert színészképzés. Mi a különbség a két iskola között? Kinek melyiket tudná ajánlani? Ki menjen Kaposvárra, ki Pestre tanulni?

Ezt nem tudom. Eszem ágába nincsen beleszólni, ki hová menjen. Sok és finom különbség van a két intézmény között. Már nagyon régen tanítok a pesti egyetemen, tudom, hogyan működik, mit csinálnak benne. Ott hosszú hagyományokra támaszkodhatunk és arra a sokszoros rétegződésre, amely az idők során felhalmozódott, és kialakított egy sajátos rendet, egy munkastílust, amelynek nagyon sok olyan eleme van, amit én nem szeretek.

Például?

A növendékek egyrészről túlterheltek, mert nagyon sok ambiciózus porgrammal találkoznak, másrészről el vannak kényeztetve, mert szeretik őket és vigyáznak rájuk. A kaposvári egyetemen arra törekedtem, hogy sokkal tisztább legyen a helyzet. Néhány fontos dologra összpontosítanak a növendékek és a tanárok is egyaránt, ne halmozzuk el őket túlmunkákkal, viszont, amit csinálnak, azt könyörtelenül, nagy erőkkel kell csinálni. Ennek meg is van az eredménye, mert a végzős hallgatóink profi módon állják a sarat a Pécsi Nemzeti Színházban is, de egyébként már lezajlott Kaposvárott a nagyszínházi vizsgaelőadásuk, meg a stúdiószínházi vizsgájuk is, mind a kettő hatalmas közönségsikerrel fut azóta is A kaposvári képzés koncentráltabb és keményebb, mint a pesti. Az hogy a végeredményben mi lesz a különbség? Az nem most, hanem majd csak a színpadon eltöltött évek során dől el, hogy melyik képzés bizonyult hasznosabbnak.

Ma annyi helyen képeznek színészeket az országban és annyi színészünk van, hogy szinte színész-munkanélküliségről is hallani már. Nem túl sok az a színészmennyiség, amely ma képződik? Becsületes dolog az a felvételizőkkel szemben, hogy újabb és újabb helyeken képeznek színészeket a bizonytalanságba?

Ezek rossz előfeltevések. Azok a helyek, ahol színészeket képeznek szakmailag nagyon rossz minőségűek. Igazán komoly színészképzés csak a pesti egyetemen és Kaposvárott folyik.

Az egyéb helyeken csak pénzt kaszálnak?

Nagyon drágán, nagyon vacak teljesítményeket nyújtanak, de ez nem számít.

Hanem mi számít?

Azt, hogy egy országnak hány művészre van szüksége, azt senki nem tudja megmondani. Az viszont tény, hogy a dél-magyarországi színházakba hosszú éveken keresztül nem jutott senki a pesti egyetemről. Ez csak egy látszat, hogy színésztúltermelés van, mert számos olyan hely található az országban, ahol szükség lenne jól képzett, fiatal színészekre.

Hol?

Például Békéscsabán, ezért csináltak maguknak egy stúdiót, vagy Zalaegerszegen, alig jutott oda valaki, de Veszprémet is említhetném. Ezekre a helyekre alig jut valaki. Az nem lehet probléma, ha jól képzett, hatékony fiatalembereket bocsátunk pályára, mert ők meg fogják találni a helyüket. Mint most ebben a pillanatban is Pesten egy húsz fős osztály végez, Kaposvárott egy tizennyolc fős. A társaság döntő többségének már van állása. A helyzet egyáltalán nem annyira drámai, ahogy Ön állította.

Hát nem tudom, több fiatal színész vesztegel Pesten parkolópályán, örül, ha kap egy reklámszerepet

Meg szinkronszínészként múlatja az időt Nem hajlandók "lemenni" vidékre. Nem vállalják fel a dolgok nehezét, viszont sírnak, nyafognak.

Babarczy László
 

Milyen állapotban van a kaposvári színház?

Azt hiszem, hogy jóban. Tartósan ugyanolyan jól működik, viszi a formáját, s hozza létre a különleges minőségű előadásokat, amelyeket elvárnak tőle Szóval köszönjük, rendben vagyunk.

Pécsett nőttem fel, s elmondhatom, a kaposvári színház miatt lettem színházkedvelő. Számomra furcsa, hogy Ön most épp a Pécsi Nemzeti Színházban rendez. Hogy került ide?

Itt kezdtem a pályámat! 1965-ben itt rendeztem a diploma-előadásom. Ide szerződtem, három évig tagja voltam a Pécsi Nemzeti Színháznak, innen szerződtem fel a Budapesti Nemzeti Színházba, s az utána következő időszakban - nyílván, mert jó emlékeket hagytam magam után - elég gyakran meghívtak vendégnek.

Igen, utoljára két éve rendezte a My fair lady-t Pécsett. Számomra úgy tűnik, hogy a Pécsi Nemzeti Színház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház között az utóbbi öt-hat évben egyre szorosabb kapcsolat lenne.

Valamilyen szintű kapcsolat mindig is volt. Előadásokat cseréltünk

Igen, általában egy-egy könnyed darabot cserélnek, de mondjuk az 1989/90-es színházi évadban itt láttam a kaposvári színház Ascher Tamás rendezte Godotra várunk-jának talán a legutolsó előadását, aztán hosszú évekig nem játszottak Pécsett.

Ez nem a szándék hiányában történt, hanem mert iszonyú nehéz megszervezni két ilyen nagy színház között az együttműködést. Az emberek, a pénz Számos dologtól függ az egyeztetés lehetősége. Most jó az együttműködés a két színház között, rendszeresen cserélünk előadásokat. De ez nem azt jelenti, hogy a két színház művészi karaktere közeledne egymáshoz. Nem közeledik. De nem ez a lényeg.

Samuel Becket: Godot-ra várva (1988)
 

Pletyka szinten hallottam pár éve, hogy Ön már megpróbálta átörökíteni egyszer a kaposvári színház igazgatóságát Mohácsi Jánosra, csak nem volt meg a szükséges végzettsége, s ezért nem következett be a váltás. Ez mennyiben igaz?

Részben. Mivel már harminc éve igazgatok, szerettem volna abbahagyni két éve ezt a munkát, már tényleg elegem lett belőle, mert ez nem semmi! Szerettem volna egy fiatal csapatra - nem Mohácsira - testálni. Az derült ki, hogy a kaposvári önkormányzaton belül egy olyan - azt kell mondjam szélsőjobboldali ellenzéke volt a színháznak, amely elérkezettnek látta az időt, hogy fellépjen ellenünk. Olyan embereket akartak odahozni, akik nyílván elpusztították volna a kaposvári színházat, s mindazt, amit összehoztunk harminc év alatt. Tulajdonképpen vészhelyzet alakult ki, és ezért döntöttem úgy, vállalom még egyszer egy három éves ciklusra az igazgatást. Ebből már két év letelt. Azért vállaltam el ezt a posztot, hogy konszolidálódjon a helyzet, és majd olyanoknak adhassam át a színházat, akik ezt megérdemlik.

Kik lennének ők?

Nem mondok neveket. Ez majd egy pályázat folyamán dől el.

A kaposvári Csiky Gergely Színház
 

Most a Pécsi Nemzeti büféjében beszélgetünk, de amikor a kaposvári színház büféjébe léptem be, mindig sokkal súlyosabb emberi jelenléteket éreztem meg, mint bármely más színházi büfékben. Ez mitől lehet így?

Talán, mert súlyosabb emberek vannak Kaposvárott! (nevet) De viccen kívül, kétségtelen, hogy fajsúlyos egyéniségeink vannak, a vidéki színházak közül nálunk van a legtöbb Kossuth-díjas művész, ha külső szempontból közelítünk a dologhoz. Aztán rendszeresen munkakapcsolatban állunk jelentős vezető zenészekkel, képzőművészekkel, írókkal Ennek azért van egy légköre. (nevet) Nem senkik üldögélnek nálunk! A Selmeczi Gyuri zenét szerez, vagy a Dés Laci, a Darvas Feri Ez egy nagyon hosszú lista lenne. Ebben a pillanatban a kaposvári büfében Ascher Tamás ül, vele van a kis Darvas, Hamvai Kornél és az az édes költő a Varró Dani. Ők ott ülnek és dolgoznak.

Milyen lett a pécsi előadás?

Nekem nem dolgom minősíteni a saját rendezésemet.

Akkor a próbafolyamatot minősítse.

Jó volt.

Erre fogadni mertem volna, hogy ezt mondja, de ennél többet is elárulna?

Tényleg jó volt. Egyrészt azokat a színészeket, akikkel dolgoztam, kedvelem, és öröm volt velük dolgozni, nem is először találkozunk

Kik ők?

(nevet) Nem! Én profi vagyok, drágám! Nem fogok ilyen hülyeségeket mondani, hogy megnevezzek embereket, hogy kiket kedvelek. A társulatot úgy kedvelem, ahogy van! Ez egy jó csapat. Akármit teccenek gondolni, ez egy remek csapat! Nekem különleges régi vágyam volt, hogy a Vízkeresztet megrendezhessem. Ez az egyik legcsodálatosabb Shakespeare darab a maga különlegességével, talányosságával.

Az új műfordítás mennyire változtatta meg a darabot a klasszikushoz képest?

Remek a fordítás. Egy csomó részletet kibontott belőle, amely eddig elsiklott benne. Nádasdi nagyon jól tud angolul. Van füle arra, hogy meghallja azokat a különös ízeket, amelyek benne rejlenek egy Shakespeare darabban, csak általában nem tartják fontosnak őket. A szöveg így újszerű, szép és néha meglepő is.

És mulatságos. Mivel játszott el a Vízkeresztben?

Nincs szempont! Gyűlölöm az agyalmányokat! Meg kell fejteni egy darabot és színpadra tenni. Ez különleges, erotikus, szürreális, van benne egy csodálatos szerep, a Bohócé, a melyet úgy szoktak megfejteni, hogy az irodalom első nagy értelmiségi alakja - no, ez nem igaz persze, de mégis, ez egy egész különleges ízű figura. A nemek játéka is több a bevett vígjátéki konvenciónál Shakespeare esetében.

A pécsi Vízkereszt (Fillár I., Lipics Zs., Herczeg A.)
 

Következő rendezése mi lesz?

Fogalmam sincs. Hívnak több helyre, még nem dőlt el semmi. Most elég fáradt vagyok, úgyhogy aludni szeretnék.

Jó pihenést!