The Visionaries / A képzelet építészei
Michael Rakowitz (USA) projektje
Helyszín: Trafó Galéria
2006. április 14-től
Michael Rakowitz New Yorkban élő képzőművész, aki a New York-i Art in General és a Trafó csereprogramjának keretében, 2006. február végétől két hónapig a Trafó Galériában dolgozik. Rakowitz gyakran közterületen, vagy egy adott környezetre reagálva alkotja munkáit. Budapesti munkájának eredményét illetve magát a munkafolyamatot kísérheti figyelemmel a közönség áprilisban a galériában.
Március 23-tól április 15-ig Michael Rakowitz együttműködést kezdeményez a város lakóival budapesti közterületeken vizionárius építészeti kollázsok és modellek létrehozására, amelyek a hetedik kerület és más területek rehabilitációs folyamatai következtében lerombolt épületekkel és foghíjtelkekkel foglalkoznak.
A városlakók álmait vitaindító és kritikus perspektívákat nyitó ábrázoló eszközként gyűjtjük össze annak érdekében, hogy alternatív vizuális lehetőségeket nyújtsunk a befektetők terveivel szemben, akik ezen helyszínek jövőjét meghatározzák.
Rakowitz szendvicsemberként jelenik meg a helyszíneken. A tábla felépítése azoktól az ideiglenes szerkezetektől ered, amelyeken a választási kampány plakátjai láthatók városszerte. Testéről leemelve a szerkezet átalakul mobil rajzstúdióvá, eszközökkel és ülésekkel kiegészítve. A résztvevőket arra invitáljuk, hogy találkozzanak a művésszel a meghirdetett időpontokban és helyszíneken, hogy ötletüket megosszák vele, vagy saját maguk tervezzenek épületeket. (Előre is egyeztethetnek találkozót egy megbeszélt helyszínen.)
Az eredményt a Trafó Galériában mutatjuk be egy április 14-én nyíló kiállítás keretében.
Michael Rakowitz e-mailben vagy SMS-en érhető el.
e-mail: michael.rakowitz@gmail.com
sms: +36 30 243 2076
Michael Rakowitz New Yorkban élő képzőművész, aki paraSITE című, folyamatos projektjével vált nemzetközileg ismertté. Ennek keretében a művész különböző városok hajléktalan lakóival kezdeményez párbeszédet. Specifikus igényeik, kéréseik illetve a helyi közterületi adottságok és szabályozások ismeretében, talált anyagok újrafelhasználásával hordozható, egyedi menedéket, alvóhelyet készít számukra, amely az épületek szellőző rendszerének kivezető nyílásaihoz csatlakoztatva fújható és fűthető fel meleg levegővel.
Munkáit többek között a New York-i P.S.1 Contemporary Art Center, a Queens Museum of Art, a Storefront for Art and Architecture, a Cooper-Hewitt National Design Museum, a White Coloumns Gallery; a philadelphiai Fabric Workshop, a fribourgi Fri-Art, a Vilniusi Kortárs Művészeti Központ, a weimari ACC Galerie, a bécsi Museum Moderner Kunst ? Stiftung Ludwig Wien mutatta be. 2002-ben megkapta az UNESCO által szponzorált Design 21 Grand Prix Awardot, 2003-ban a párizsi Dena Foundation for Contemporary Art művészeti díját. Jelenleg a Baltimore-i Maryland Institute College of Art szobrászati professzora.
Az alábbi idézetek részletek Carolyn Christov-Bakargiev a művésszel készített interjújából.
?A munkáimat mindig is úgy határoztam meg, mint művészetet, amely a formatervezést használja közegként. Művészként nem kell magamra vállalnom a formatervező problémamegoldói felelősségét. A munkáim a megjelenés helyéhez kapcsolódnak, a formatervezést pedig olyan készen kapott (ready ?made) helynek tekintem, amely bizonyos elvárásokat és meggyőződéseket hoz magával azt illetően, hogy miként kell egy tárgyat vagy rendszert használni, ill. miként is működik. Ha kerülőút vagy zavar iktatódik a rendszer működésébe, az emberek azonnal felfigyelnek. (?)
Daniel Buren 1970-es kijelentésére reagálva, miszerint ?a művészet, akármiről is szól ezen kívül, mindig teljes mértékben politikai tartalommal bír?, Hans Haacke azt mondta, ?a művészet mindig bír politikai tartalommal is.? Nem tekintem magam politikus művésznek, ám a munkáim elismerik a politika létét, ami annak köszönhető, hogy nyilvános terekben és bizonyos témákkal dolgozom. Elutasítok továbbá a politikában minden kizárólagosat, és jobban érdekel a művek azon tulajdonsága, hogy a párbeszédre lehetőséget adó látható platformok. A vágy, hogy az ember a nyílt politikai üzenettől mentes, tisztán formai irányba dolgozzon, maga is egy politikai álláspont ? a fásultság politikájának képviselete.
A munkáim esetében az alkotói késztetés egy bizonyos helyzettel kapcsolatos első reakciómból származik, mint a legtöbb helyspecifikus munka. Egy hely sohasem mentes a politikai tartalomtól, és rendszerint a múlt is szennyezi valami módon. Nem venni erről tudomást felelőtlen és primitív lépés lenne ? és amúgy is beszűrődik a munkába. Ám a saját politikai álláspontom sosem döntő a folyamatban, még ha végső soron egyértelmű is. Ha van valami közös abban, ahogy a projektjeimet előadom, akkor az az, hogy az agitációt használom fel a kiszámítható reakciók megkerülésére.?
További információ: www.trafo.hu
Támogatók: Art in General, Trust for Mutual Understanding
Médiatámogatók: Súgó, Élet és Irodalom, Rádió Café, Port.hu, Alarm
