Az alapvető cél a drámairodalom támogatása, színházi megjelenítése, a darabok minőségének emelése - a drámaírókból álló grémium ugyanis kizárólag az értékesnek minősített műveket válogatja be az egyhetes fesztivál műsorába. A Drámaírói Kerekasztal nevében Kiss Csaba szögezte le a fönti kritériumokat. A Debreceni Színházi Kerekasztalt, azaz a DESZKÁT modell értékűnek érzi, a Csokonai Színház kezdeményezésére 30 drámaíró bábáskodott a rendezvény születésénél, és a Katona József drámapályázattal párhuzamosan új folyamatot indított el: nemcsak a darabok születését ösztönözte, hanem bemutatásuknak is helyt adott azzal, hogy lehetővé tette programozásukat a fesztiválon.
Kiss Csaba szerint legalább olyan fontos, hogy a seregszemlén mélyenszántó szakmai beszélgetéseket is folytatnak aktuális kérdésekről, továbbá, hazai és külföldi színházi szakemberek előadásait hallgatják meg, és nem utolsó sorban, találkoznak a drámairodalom és a színházi szakma képviselői, hogy akár éjszakába nyúló beszélgetéseken folytassanak kötetlen eszmecseréket.
A rendszerváltás óta - mondta a drámaíró - mintegy 2000 dráma jelent meg kötetben, de ennek csak töredéke jutott színpadra.
Úgy véli, oldódik a színházak és a közönség korábbi idegenkedése a kortárs magyar drámától, nagyobb eséllyel jutnak publikum elé a darabok, amióta a drámaíróval szerződött színház pályázik az Oktatási és Kulturális Minisztérium évente meghirdetett Katona József pályázatán. Ugrásszerűen növekedett meg a kortárs drámák száma. Lassacskán a nagyszínpadokra is behatolnak a művek - mondta -, holott ez idáig a kamaradarabok túltengése volt jellemző, hisz a színházak nemigen adtak esélyt a stúdiótermeken kívül az általuk kockázatosnak vélt kortárs hazai műveknek.
Megítélése szerint, két irányzat különböztethető meg: a szociografikus alapon készülő darabok sokasága, melyek a valóságot brutálisabban ábrázolják, és a költői színház trendje, amely viszont a valóságosnál líraibbnak, nemesebbnek mutatja be a világot. Újabban ez irányba tendálnak az írók. A DESZKA-fesztiválon ennek a reprezentánsait is látni fogjuk.
Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház megbízott igazgatója leszögezte, hogy bármennyi gonddal is küzdöttek, küszködnek, szó sem esett arról, hogy lemondják az idei fesztivált. Örömét fejezte ki a fölött, hogy míg tavaly teljes egészében a debreceni teátrum állta a seregszemle kiadásait, idén a tárca és Debrecen városának jóvoltából csak a költségek egyharmadát kell fedezniük, előbbi kettő fele-fele arányban szállt be. Megítélése szerint mindez azt bizonyítja, hogy mind a minisztérium, mind a város, mind pedig a szakma elfogadta a DESZKÁ-t.
Király Nina színháztörténész, a színház dramaturgja, a külföldi szakma bevonását tartja időszerűnek. Meg is hívtak több külhoni szakembert előadást tartani, produkciókat megtekinteni, a magyar drámairodalom java termésével ismerkedni. Szándékukban áll fokozatosan nemzetközivé fejleszteni a fesztivált.
A program válogatói nevében Németh Ákos drámaíró jelezte, hogy a programozó grémium egyhangúlag, jóformán vita nélkül jelölte ki az idei drámatermés legjavát a DESZKA műsorába.
E sorok írója a ma délutáni sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy lendületbe hozza a fesztivál a drámaírókat ahhoz, hogy megszülessenek a rendszerváltást követő kor nagy társadalmi drámái, széles freskói, a mélyenszántó, nagy és átfogó témák földolgozása nyomán, hiszen kritikusként jóformán csak mikroklímák, mikrokörnyezetek szűkebb metszetét fölkínáló darabokkal találkozott az elmúlt másfél évtizedben.
A fesztiválon láthatunk Kornis Mihály, Pozsgai Zsolt, Térey János, Szilágyi Andor, Szabó Magda, Zalán Tibor, Kiss Csaba, Szakonyi Károly és Spiró György nevével fémjelzett darabokat, valamint Vidnyánszky Attila Móricz Úri murijának a regény alapján készült adaptációját.
