Az előadásért 2005-ben a társulat a Budapest Közgyűlésének Kulturális Bizottságától elnyerte a Legjobb Alternatív Együttes Díját.
2006-ban a Rókatündérek a Trafó és a MU által alapított Lábán díjat nyerte el.
Artus Goda Gábor társulata ? Rókatündérek
Vizuális táncszínház ? térinstalláció felnőtteknek
Május 4., 5., 6., 11., 12., 14.-én este 8-kor.
Helyfoglalás: artus.aniko@nextra.hu, 204 3755
Helyszín:
Budapest 1116. Sztregova u. 7.
(a Budai Fonó mögötti gyárépületben)
alkotó-előadók: Bakó Tamás, Dombi Katalin, Gold Bea, Kocsis Gábor, Lipka Péter, Nagy Andrea, Umniakov Nina
Rókasegédek: Oldal István, Tr.Szabó György
Tér: Medence Csoport
Produkciós asszisztens: Rácz Anikó
Technikai munkatársak: Kocsis Gábor, Oldal István
Rendezte: Goda Gábor
Az előadás kiindulópontja a kínai történetekben a gyakran visszatérő rókatündér alakja, aki gyakran ölt emberi formát, a természet titkait mind ismeri és rendkívül érzéki természetű. Halála percében felemeli a fejét. Fönt jár a háztetőkön, a tetőgerendák között. Az emberek tartanak tőlük. A rókaszellem megszállottjai szertelenül kezdenek viselkedni.
Amerre jársz mindenfelé a rókaszellem nyomaival találkozol.
Az Artus Stúdió gyárépületébe a nézőket és az előadókat egybefoglaló térinstalláció épül. A tonnányi bontott faanyagból felépített térben az előadások idejére a kiállítás életre kel. Először a nézők haladnak el az élő térszobrok között, később a szereplők vándorolnak át a nézők között.
Néhány részlet azokból az írásokból, amelyeket az előadásról olvasni lehetett:
?Turcsány Villő szobrász 1997-es diplomamunkája, a Rókatündérek különös tánca című alkotása ihlette Goda Gábort, az Artus koreográfusát, hogy beleássa magát a Kína-szerte igen elterjedt rókadémon-legendákba, melynek eredményeképpen megszületett az Artus egyik legizgalmasabb darabja: a Rókatündérek.
A címszereplőkről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy olyan kivételes átváltozási képességgel bíró bűbájos, érzéki lények, akik beavatkoznak a földi emberek életébe, fenekestül felforgatva áldozataik életét. A Rókatündérek című darab mégsem csupán ezekről a lényekről szól. Számomra sokkal inkább arról, hogy több irányból érkező, autonóm művészek találkozása ezerszer izgalmasabb végeredményhez vezet, mintha valaki csupán a köldökéig lát.(?) Könnyed, talányos, varázslatos előadás. Aki kihagyja, bánni fogja. ? (Tóth Ágnes Veronika, ÉS, 2005. március 18.)
?A többtonnányi bontott faanyagból felépített térinstalláció (a Medence Csoport alkotása) zegzugaiban mozgó élő szobrok fogadják a meglepett nézőt. A játszóhely felé vezető kanyargós út mentén mai, de bármelyik ősivel csereszabatos mitológia rekvizitumai láthatók. Az előadás mozdulatból, ritmikus lihegésből, halk suttogásból, misztikus és hétköznapi hangokból, zenéből, kedves, közeli nézőszuggerálásból, szimbólummá váló tárgyak használatából épül fel. Közben térbeli költői képekkel megfogalmazott mítosz teremtődik, amely ugyanazzal foglalkozik, mint az összes többi hitrege: férfi és nő kapcsolatával, születéssel, halállal, pajkos, kísértő lélekdémonokkal és a világ mágikus egységét megbontó, racionalitásra törekvő kreatív emberrel.(?) A Rókatündérek egyszerűen zseniális.? (Kutszegi Csaba, Magyar Hírlap, 2005. március 13.)
Támogatók: NKA, Nemzeti Táncszínház
