A Nagymező utcai színház szürreális időutazásra hív, a darab a századelő pesti kávéházi életébe vezeti a nézőket és zeneszó mellett mesél egy letűnt korról. A Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös produkcióként készült előadást október 5-én és 6-án játsszák.
Garaczi László a Thália Színház fölkérésére írt új művében Budapesten járunk, a húszas években. Wassermann Móric, az EMKE kávéház tulajdonosa prímásversenyt hirdet, mert az előző "cigánykirályt" egy londoni étterem szerződtette. Móric kényes rá, hogy az EMKÉ-ben az ország legjobb prímásai játsszanak, az állásra és a címre ketten esélyesek, a budapesti Farkas Pali és a fiatal Rácz Gabi, aki meghódította Erdélyt, és most fog először Budapesten játszani - olvasható a darab ismertetőjében.
Szólt arról, hogy az előadás nem is realista, a szereplők ugyan valós figurák, de nem az igazi nevükön, hanem egyfajta meseszövés szerint jelennek meg a színen, a cél inkább a kor, a kávéházak hangulatának bemutatása volt. Azonban a főszereplő létező személy volt, a darab alapja, az EMKE tulajdonosának története hasonlít a színpadon láthatóhoz - mondta.
A rendező beszélt arról is, hogy a darab hosszú közös munkafolyamat alatt született, az előadás szövetét adó zenét, amely témaválasztásában a korból merít, Horváth Károly szerezte. Felhasználják az akkori dalokat is, ám nem az ismert slágerek csendülnek fel. A dalbetéteket élő muzsikával adják elő, az előadásban színre lép Balogh Kálmán cimbalomművész is.