Shakespeare első tragédiája a veszprémi színházban

A Titus Andronicus Shakespeare első tragédiája, keletkezésének ideje valószínűleg 1593-94, legkorábbi ismert előadásának a Rose Színház adott otthont 1594. január 24-én. Kéri Kitty rendező elmondta: Shakespeare első tragédiája a sorozatos bosszúról szól, a legvéresebb valamennyi közül. A Titus Andronicus nem csak egy krízist akar feltárni, hanem ennek összes előzményeit és következményeit. Hová vezet az út, ami bosszúval, gyűlölettel, önzéssel és agresszióval van kikövezve? Olyan világban játszódik, amelyben nincs törvény. Ahol a gyilkosság, áldozat, csonkítás, nemi erőszak, manipuláció, hataloméhség, hazugság, csalás, rasszizmus, diszkrimináció, kannibalizmus hívó szavak a történetben. Ahol mindenki, mindenáron beteljesíti bosszúját, még ha önmaga és családja áldozatul esik is.

A szereplők kizárólag az őket ért sérelmeket látják. Az elkövetett agressziót jogosnak, olykor szükséges eszköznek tekintik. Shakespeare nem véletlenül helyezte az ókori Rómába történetét, a Krisztus előtti időkbe. Ott nincs megbocsátás, megbánás, igazi bűnhődés és vezeklés sem. Kizárólag a bosszú természetrajza, amely az őrület és a higgadt tervezgetés között ingázik. Egy ilyen világból nincs kiút, szükségszerű a szereplők és világuk teljes pusztulása. Ugyanakkor a Titus Andronicus, a királydrámák hagyománya alapján a jobb idők reményével ér véget. A végső kicsengés tehát a remény.

Kéri Kitty szeretné a nézőre bízni a döntést, hogy érdemes-e újra kezdeni. A Titus Andronicusban 22 szereplő valamint kapitány, rokonok, hírnök, róma népe van jelen. A veszprémi előadásban ezek eljátszására tíz színművész (Szalma Tamás, Király Attila, Palásthy Bea, Jaskó Bálint, Tóth Loon, Terescsik Eszter, Keresztes Gábor, Máté P. Gábor, Szűcs László, Módri Györgyi) és két gyermekszereplő (Speier Farkas és Göndör Dávid) vállalkozik egy különleges látványvilágú játéktérben, melyet a rendező talált ki.

?Szándékosan modern-kortalan a jelmez, a mába, illetve a jövőbe helyeztem az előadást, hiszen ez a tragédia örök érvényű és sajnos nagyon is aktuális. Különösen megrázó, ahogyan mi emberek tönkre tesszük magunkat és ahogyan kockáztatjuk önös érdekeink miatt gyermekeink jövőjét. A mindenen átgázolás, a tolerancia teljes hiánya, a sérelmek megtorlása, a szemet szemért elve rémisztő hétköznapisággal van jelen életünkben. Shakespeare Titus Andronicusa erőteljesen szól a ma emberéhez. Tandori Dezső fordításában a gyönyörű, költői képeken túl, lényegre törő, erős dialógusokkal nyersebben, modernebbül szól minden korosztályhoz. A Titus Andronicus veszprémi előadása arra figyelmeztet, hova vezethet az az út, ahol ahol nincs megbocsátás, csak bosszú. Ahol az emberiség felfalja önmagát? - hangsúlyozta a rendező. Az előadásban a mozgás Frank Róbert munkája, a produkció animációinak kialakításában Áfrány Gábor volt a rendező segítségére.

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.