?Több olyan gondolat szerepel benne, amelyeket a gyerekek is fel tudnak dolgozni, mégis arra gondoltunk, gazdagítjuk az eredeti mese gondolatvilágát. Eltöprengtünk a három alapkarakter viszonyán: a kiskakas, a gazdasszony és a török császár közötti kapcsolat háló igen izgalmas - ami az eredeti mesében nincs kidomborítva. Az én történetemben újabb tulajdonságokkal gazdagodnak a szereplők: a török császár és a gazdasszony is magányos a verziómban? ? mondta el Greifenstein János. Míg az eredeti mesében a török császár pénz- és hataloméhes, nálam egy magányos és gazdag férfiról van szó, akinek a szomszédságában egy magányos, de boldog hölgy él. ?Azt éreztem ezek után, érdekes lenne megnézni, összeillenek-e. És persze a válasz az, hogy igen. Úgy zajlik ez, mint egy romantikus filmben: minden adott a történetben ahhoz, hogy a két szereplő ne találjon egymásra, de mégis? ? tette hozzá.
Ebben az előadásban a három prózai szereplő mellett hat nagyszerű táncos dolgozik ? azok az akciók, amik az eredeti mesében csak utalás szintjén vannak benne, tehát a mitikus szövegek, a darazsak, a veszélyforrások, a szolgák ? a darabban mind-mind a táncosokkal valósítják meg. ?Magam írtam a darab zenéjét, ami világzenei hangzásokra épül, azaz keveredik benne a magyarországi motívumkincs és az iszlámosabb hangzásvilág.?
Miután a színház figyel arra, hogy az ifjúságnak szóló előadásokat is minőségi körülmények között mutassa be, már a bérletekkel elfogynak azokra a jegyek. ?Az előző rendezésem, ami a Kolozsvári bíró volt, miután a bérletes előadásokkal zajlott egy széria, a színház az előadást elvitte Debrecenbe is. Az előadás látogatottsága jobb is volt, mint Békés megyében? ? mondta el a rendező. Hozzátette: a mostani előadás jobban igényli kicsit a színházi körülményeket, ezt nem is nagyon lehet elvinni olyan művelődési házba, amit nem lehet világosítani.
A munkálatokat a nyáron kezdtem el a darab megírásával ? mondta Greifenstein János. ?Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy mire a darab szövegkönyve elkészült, készen voltak a díszletek, így azok között próbálhattunk.?
A Békéscsabai Jókai Színház fontos küldetésének tartja, hogy minden korosztálynak olyan előadást kínáljon, amely megfelel az adott életkor sajátosságainak. A repertoár összeállításánál különös gondot fordítunk arra, hogy még a legkisebbek, az óvodások is kapjanak tőlünk valami ajándékot minden évben. ?Figyelünk a pedagógusok visszajelzéseire, és igyekszünk olyan darabokat választani, amelyek segítik az oktató-nevelő munkát, amelyek beilleszthetőek a tananyagba? ? mondta el Fekete Péter igazgató.
Arany László népmese-gyűjteményének legismertebb - és talán legnépszerűbb - darabja A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Ebben a mesében a gazdagság ütközik meg a szegénységgel, a birodalom a magányos hőssel, a féktelen mohóság az igazságérzettel. A varázslatos elemekkel átszőtt történetben a szemétdombon kapirgáló egyszerű kiskakasból igazi meghaló-feltámadó hős lesz. Ez a történet nagyszerű alapanyag a drámai feldolgozáshoz, szinte színpadra kívánkozik, és emellett kiváló alapot ad a nevelői munkához is. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek izgalmasak és fontosak a gyerekek számára. A mesegyűjeményben szereplő igen rövid történetből egy ötven perces előadást készítettek.
Greifenstein János maga is pedagógus: színházi munkája mellett tizenkét évig tanított általános iskolában. Íróként, rendezőként nagy szeretettel fordul a mesék világához és a fiatalabb korosztályhoz, ugyanakkor minden munkájában tartogat valami ajándékot a gyerekeket kísérő szülők, nagyobb testvérek, pedagógusok számára is.
