A szecessziós stílus töretlen népszerűségének legfőbb oka az épületek, épületbelsők díszes kialakítása, a kilincsektől az ereszcsatornákig, a minden apró részletre kiterjedő művészi kivitelezés. A kézműves munka diadalaként tekinthetünk rá, és mivel minden építész a saját ötleteit valósította meg, a maga és az építtető ízlését érvényesítette, a házak sosem épültek egy kaptafára.
A Tünde presszó és a korábbi Kádár cukrászda épületét nem kell bemutatni a szolnokiaknak.
A finom cukrászati termékek otthona mint épület is különleges: piros-kék-fehér virágmintás sgraffittói, festett, háromszöges vésetekkel díszített eresze, geometrikus mintájú kovácsoltvas rácsai, halszálkamintás ablakosztásai semmivel össze nem téveszthetővé teszik. A Jánszky Béla által tervezett, 1912-ben elkészült cukrászda belső tereinek eredeti falfestése mára elpusztult, de az egykori leírások szerint a külső virágmintáshoz hasonló volt.
A Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjáról, az ország egykori miniszterelnökéről, Szapáry Gyuláról elnevezett utcán a 18-as házszámú épület gyönyörű kapuja állítja meg az art nouveau iránt rajongókat.
Az épületre inkább a historizmus a jellemző, de a szépen ívelt ablakformák és a már említett kapu alapján mondhatjuk, hogy tervezője már az akkor modernnek számító szecessziós stílus jegyeit is használta.
A 16-os számú bérpalota bármelyik európai nagyváros dísze lehetne. A francia udvaros, tornyos megoldás miatt légiesebb megjelenésű, mint azt mérete indokolná. Finom virágmintái, elegáns erkélyei, megtört homlokzata révén az utca hangulatába simul.
A 19-es házszámmal jelzett egyemeletes lakóház a szecessziós építészet igazi gyöngyszeme.
A Márkus Géza által tervezett épületen minden megtalálható, ami miatt ennek a stílusnak máig rengeteg rajongója van: díszes, szívmintás kovácsoltvas korlátok, az oromzatot díszítő, mélyvörös majolikabetétek és az ablakok körüli hullámíves rézsűk, amelyek szemöldökében színes, szívminta körül indázó leveleket ábrázoló üvegmozaik betéteket helyeztek el.
A Szapáry utca a Baumhorn Lipót által tervezett egykori zsinagóga épületébe torkollik. Baumhorn Európa-szerte az egyik legelismertebb zsinagógatervező volt. 12 évig dolgozott Lechner Ödön irodájában, a szecessziós hatások élete végéig nyomon követhetők a munkásságában.
Az 1899-ben felépült neológ zsinagógára is a Baumhorn által kidolgozott, rendkívül reprezentatív eklektikus-szecessziós megjelenés jellemző.
Az épület jelenleg a Szolnoki Képtár otthona.
A szolnoki belvárosban a Szapáry utcán kívül is számos szecessziós épülettel találkozhatunk, köztük a híres Komor Marcell–Jakab Dezső építészpáros kiemelkedő alkotásával, az 1900-ban felépült Mezőgazdasági Takarékpénztárral, amelynek egykori épülete jelenleg a Tiszamenti Regionális Vízművek székhelye.
A terrakottaszínű, téglaszalagos egykori banképülettel sajnos mostohán bánt az utókor. A második emelet szintjét egykor szecessziós, virágos sgraffito borította. Ez mára elpusztult, és sem a homlokzatra felszerelt légkondicionáló berendezések elhelyezésekor, sem a pinceablakok átépítésekor nem számítottak az esztétikai szempontok.
Rerrich Béla, a híres szegedi templomtér építésze a szolnoki polgári leányiskola megtervezésekor a késői szecesszió geometrikus irányát követte. Az egyszerűségben is elegáns iskola 1913-ban épült fel, és először nem az iskolások, hanem sebesült katonák előtt nyitotta meg kapuit: az I. világháborúban kórházként működött. Érdekesség, hogy Rerrich Béla kerttervezőként is dolgozott.
A szolnoki szecesszió gazdagságát mutatja, hogy különböző irányzatai szinte mindegyikére találunk példát a városban.
Nem hiányoznak például az angol Arts & Crafts mozgalom jegyeit a magyar népművészet motívumvilágával ötvöző úgynevezett Fiatalok csoportjának épületei. Ennek volt tagja Zrumeczky Dezső, aki a Magyar utca 1. szám alatti, díszítésében visszafogott, magas, kontyolt tetős oromzatú lakóházat tervezte.
De a szolnoki belvárosban barangolva bárhol megpillanthatunk egy-egy gránátalmás erkélyrácsot, virágmintás faragott díszkövet vagy levélindával díszített kaput: számos felfedezni való szépség várja a szecesszió rajongóit.
| Forrás: Felfedező utak – Szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon. Szerkesztette: Brunner Attila. Holnap Kiadó, 2016 |
Nyitókép: a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga. Fotó: Shutterstock/Andocs
