Bús Balázs kerületi polgármester azt mondta, a hősiesség és a szabadságvágy az, amivel pontosan írható le a 19. századi magyar történelem véráztatta pillanataiban is helytálló katonáink viselkedése. Az 1848-49-es forradalom erdélyi csapatainak parancsnoka, a fiatal Czetz János honvédtábornok sem kivétel ez alól. Hozzátette, ugyanakkor nem a hányattatásokra és az üldözöttségre emlékezünk, hanem arra a harcos hazaszeretetre, amely újabb és újabb célok felé, újabb katonai feladatok elvégzésére sarkallta Czetz Jánost.
Az egykori honvéd parancsnok ugyanis a világosi fegyverletétel után hosszú, években mérhető utat tett meg, míg végül egy másik kontinensen új otthonra talált. Spanyol feleségével 1860-ban Argentínában telepedett le, de ott sem maradt tétlen. Komoly érdemeket szerzett az ottani katonai akadémia megalapításában és működtetésében – idézte fel a polgármester-
A szobornak helyet adó 1848-49-es emlékpark létrehozása, a Lékai bíboros tér megújítása közösségi tervezéssel történt. Az argentin nagykövetséggel 2016-ban nemzetközi szoborpályázatot írtak ki Czetz János szobrának elkészítésére. A meghívásos pályázaton Vivianne Duchini argentin szobrászművész tervére esett a bírálóbizottság választása.
A tér megújítását a kormány mintegy 470 millió forintos támogatása tette lehetővé.
Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a mi feladatunk úgy emlékezni 1848-1849 hőseire, hogy „az őket megillető méltó helyre kerüljenek a nemzeti emlékezetben". Méltón emlékezni azonban csak akkor lehet, ha tetteinkben valóban megjelennek a szabadságharc értékei – mondta.
„Nehéz helyzetekben jó döntést csak tiszta értékek alapján, igazunk biztos tudatában és az egész nemzet javát szolgálva lehet hozni. 1848 forradalma azonban olyan erkölcsi alapot ad nekünk, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük" – jelentette ki Varga Mihály.
Szólt arról is, hogy Czetz János a hadi sérülései miatt a végső csatározásokban nem vehetett részt, de a szabadságharc alatti cselekményei miatt később menekülni kényszerült. Előre láthatta sorsát, amely hazájában várt volna rá: ő lett volna az „aradi tizennegyedik”.
Maximiliano Gregorio-Cernadas argentin nagykövet elmondta: Czetz János (Juan Fernando Czetz) Argentínában komoly katonakarriert épített, a katonai akadémia egyik alapítója és egyik első igazgatója volt. Ő a legkiválóbb példa a két ország közötti kapcsolatra, arra, mennyire jól lehet együttműködni.
A nagykövet úgy fogalmazott: „a szobrot tekinthetjük Czetz tábornok élete olyan metaforájának, amelyen keresztül egyértelművé válik az, hogy mi, argentinok és magyarok nemcsak együtt tudunk dolgozni, hanem még nagyszerű és értékes dolgokat is tudunk létrehozni".
