 |
Vajon miért izgatja annyira a gyerekeket-felnőtteket egyaránt, hogy Piroska magányosan bolyong az erdőben, nyomában a farkassal? A Piroska és a farkas a pszichológusok kedvenc tanmeséje, hiszen számtalan módon értelmezhető, vegyünk csak két teljesen eltérő elemzést!
Eric Berne saját módszerével, a tranzakció-analízissel áll neki kibogozni a mese szálait a Sorskönyvben: ő még kacifántosabb eredményekre jut, oly módon, hogy arra biztatja olvasóját: objektíven, "marslakóként" vizsgálja meg vele együtt a mesét. Berne látlelete a következő: az egyedülálló anya feltehetően szabadságra vágyik, és nem bánná, ha véletlenül elvesztené a lányát, különben miért küldené az erdőbe egyedül, és mellesleg szívesen megszabadulna a beteg nagymamától is, hiszen ellenkező esetben már magához vette volna. A nagymama azért hagyja nyitva az ajtót, mert alig várja, hogy valami izgalmas történjen végre, Piroska pedig direkt hergeli a farkast azáltal, hogy gondosan tudatja vele, hova tart éppen. A farkas csupán egy csapdába esett, nárcisztikus hólyag, akit Piroska ügyesen irányít, a vadász pedig a megmentő szerepében tetszelgő stréber.
Hogy Goda Gáborék kettős premierjén a klasszikus figurák milyen színben tűnnek majd fel a színpadon, még titok, de az azért várható, hogy a vadász nem lesz olyan nagyon makulátlan, ellenben a farkas feltehetően némi rehabilitáción esik majd át. A gyerekeknek szóló Artus-verzióban Piroska a gólyalábakon álló Varázserdőben hét csavargó-farkassal találkozik, zsonglőrökkel, akrobatákkal, bohócokkal, akik nem akarják bántani, hanem szeretnék elbűvölni a rejtélyes területre tévedt vándort. A felnőtteknek szóló előadás a gyermek- és felnőttkor határán álló Piroska szexualitással kapcsolatos érdeklődését és szorongását járja körül.
