(MTI) - A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett fesztiválon a moldvai magyarság létét fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.
"Fesztiválunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor keretében" - avat be Nagy Bercel, a moldvai csángó kultúra továbbadását küldetésének tekintő Zurgó Együttes vezetője.
A műsort követő, hajnalig tartó táncház alkalmat teremt, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak - teszi hozzá. A programnak ebben a részében moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó táncokat, énekeket.
Az est fellépői lesznek a csángó településekről - így Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskából, Gyimesközéplokról, Setétpatakáról és Gyimesbükkről - érkező csángó magyar hagyományőrzők mellett a Zurgó, a Csürrentő, a Tatros, a Kerekes, a Somos a Szentendre és a Válaszút együttesek, valamint a Dresch Quartett.
A programot emellett Petrás Mária moldvai csángó keramikus, valamint Kása Béla fotóművész alkotásai színesítik.
Az est fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök.
Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutatónak a kilencvenes években végzett felmérése alapján 240 ezerre tehető a moldvai csángók száma, közülük 60 ezren beszélik a magyar nyelvet - számolt be a nem hivatalos adatokról Nagy Bercel.
