Az 1951-ben alapított együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület népművészeti hagyományainak, mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása, és színpadi formában való továbbadása.
A Magyar Állami Népi Együttes Földön apám fia volnék... című műsorában az autentikus formákat (táncokat, zenéket) megtartja, de nem pusztán reprodukálja, hanem új funkcióba (színpadra) helyezi, ezáltal új jelentéssel tölti meg, mondanivalójával aktualizálja a nyelvet. Ebben az absztrakt, újrateremtett valóságban, a színház időt és teret kiterjesztő kontextusában, a tánc elvont és újraértelmezett nyelvén szól: földi valóságunkra és apáink örökségére irányítja figyelmünket, üzeneteket, mintákat közvetít.
A műsor utazás térben, időben, a képzeletben, emlék az útról, amelyen együtt jártunk, személyes, megélt élményeink felidézése - színpadra állítva a Kárpát-medence legszebb táncait.
A Földön apám fia volnék... című műsor felmutatja és megerősíti hitünket a sokszínűségben, az értékek folyamatosságában, az individuum szabadságában. Mindezek a fejlődés, a jövő és az érvényes jelen-idejűség feltételei.
A darabról így vallanak az alkotók:
Nemzeti kultúránk egyik fundamentuma táncbéli anyanyelvünk, a néptánc. A néptáncot létrehozó, éltető hagyományos közösségek, életforma, szokásrend felbomlottak, megszűntek, ezért új közösségek vették át az őrző feladatát.
Azt üzeni, hogy bár homogenizálódó és felszínes "világkultúrával" körülvéve élünk, van saját és sajátos kultúránk. Felmutatja folyamatosságát, fontosságát, azt a kultúrát, amely emberi létezésünk alapszükséglete, nemzeti önazonosságunk egyik forrása.
Mintáink híres táncosok, zenészek, akiktől személyesen vagy a róluk készült filmek, hangfelvételek alapján megtanultuk táncaikat, zenéiket. Nagy egyéniségek ők, akik identitásukkal, tehetségükkel, művészetükkel, autonómiájukkal is mintaként szolgálnak Homok- és videoanimációkkal színesített műsorunk utazás térben, időben, a képzeletben, emlék az útról, amelyen együtt jártunk, személyes, megélt élményeink felidézése -- színpadra állítva a Kárpát-medence legszebb táncait.
Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és népzenészei
Énekel: Herczku Ágnes
Fénylátvány: Kovács Gerzson Péter
Jelmez: Szűcs Edit
Homokanimáció: Cakó Ferenc
Videomunkák: Dénes Zoltán
Néprajzi tanácsadó: Gombos András
Táncmesterek, koreográfusok: Farkas Zoltán, Galát Péter, Juhász Zsolt, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Németh Ildikó, Szabó Szilárd, Szilágyi Zsolt, Szűcs Gábor, Végső Miklós és a táncosok
Zenei összeállítás: Gera Attila, Herczku Ágnes, Karacs Gyula, Mohácsy Albert, Pál István, Salamon Beáta
A rendező munkatársa: Kovács Gerzson Péter
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztensek: Bakos Gabriella Harangozó-díjas, Borbély Beatrix
Művészeti vezető: Mihályi Gábor Harangozó-díjas
