A japán néptáncosok többek között Erdélyi Tibor és Timár Sándor irányítása alatt kezdtek el ismerkedni a magyar néptánccal a hetvenes években, akiket azóta is rendszeresen meghívnak Japánba tanítani. Tanítómesterüket, az idén 80 esztendős Timár Sándort alig néhány hete köszöntötték Tokióban.
A japán táncosok lelkesedését erősítette, hogy hasonló városi háttérrel indultak neki a kalandnak, mint a magyarországi táncházmozgalom fővárosi fiataljai, és egy-egy budapesti látogatásukkor mindig több különböző magyar vidék táncait is tanulmányozhatták. Az idősebb generáció tagjai eredetileg még több ország néptáncával kezdtek el ismerkedni az egyetemi évek alatt, azonban a magyar néptáncok gazdagsága, változatos motívumai miatt döntöttek úgy, hogy a későbbiekben már csak a magyar néptáncnak szentelik a szabadidejüket.
A táncosok többsége számos alkalommal járt már Magyarországon és az erdélyi néptánctáboroknak is gyakori vendégei. Táncházuk jelentőségét emeli, hogy az utóbbi években már élőzene kíséri a rendezvényeket, és így nemcsak néptáncosok, de zenészek is bekapcsolódtak a magyar hagyományok ápolásába. A táncosok és zenészek között van olyan is, aki tanulmányai miatt hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon és Erdélyben élt.
A csoportoknak minden évben több fellépésük van, és rendszeres résztvevői a szigetországban rendkívül népszerű egyetemi kulturális fesztiváloknak is. Más országok magyar néptánccsoportjaitól eltérően vezetőik mind japánok, akik maguk készítik a koreográfiákat. Táncaikhoz igyekeznek mindig az adott vidékek ruháit viselni, amelyeket részben Magyarországon vásárolnak, részben pedig maguk készítenek.
