Száz éve, 1908. április 19-én született Harangozó Gyula, a magyar nemzeti balett megteremtője. Koreográfusként is, előadóművészként is több évtizeden át volt a budapesti Operaház balettegyüttesének meghatározó személyisége.
Olyan nagysikerű darabokat vitt színpadra, mint például A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, a Keszkenő, a Térzene, a Seherezádé, a Furfangos diákok, a Lúdas Matyi, valamint három opera - a Háry János (Kodály Zoltán), a Huszti kalandjai (Kadosa Pál) és a Bánk bán (Erkel Ferenc) - balett-betétjeit.
Lengyel városka a galíciai határon. A plakátragasztó hirdetményt függeszt ki, amely felhívja az emberek figyelmét a harangavatási ünnepségre és táncversenyre. Swanilda, a harangöntő lánya is részt vesz a versenyen és büszkén mutatja barátnőinek új táncruháját. Benépesül a tér, a fiatalok táncra perdülnek. A legények érdeklődését felkelti az öreg ezermester, Coppélius házának ablaka mögött ülő lány. Hogy magukra tereljék a figyelmét, virtuóz táncba kezdenek. Ferenc, Swanilda vőlegénye is részt vesz a táncban, amelynek végén az ablakban ülő szépség, megköszönve a produkciót, egy zsebkendőt dob le. Ferenc büszkén emeli fel, ám ebben a pillanatban Swanilda jelenik meg. Mindent látott, s hiába Ferenc magyarázkodása, sértetten elrohan.
A fiúkat azonban továbbra is hajtja a kíváncsiság. Nagy zajt csapnak Coppélius háza körül. Az ezermester, elkergetve őket, elveszíti kapukulcsát, amelyet Swanilda egyik barátnője talál meg. A lányokat is izgatja az ezermester háza, meg a titokzatos lány, ezért Swanildával együtt besettenkednek Coppélius házba. Az izgatottan hazaérkező Coppélius rosszat sejtve siet be házának nyitott ajtaján... - ez az első nagy sikere, a Coppélia című darab, amit számos európai színház tűzött műsorára és, amit Harangozónál szellemesebben talán soha senki nem koreografált meg a világon.
A centenárium jegyében a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendez 2008. április 19-én és 20-án, amelyen A csodálatos mandarint, valamint a Johann Strauss zenére készített vidám és ironikus Térzenét mutatják be
Az évfordulóra és a Magyar Nemzeti Balett jelentőségére való tekintettel az Oktatási és Kulturális Minisztérium felajánlotta, hogy a Magyar Nemzeti Balett társulata egy különleges, Harangozó-emlékgyűrűt ítéljen oda és adjon át április 19-én egy kiemelkedő táncművésznek.
A Magyar Nemzeti Balett Művészeti Tanácsa úgy döntött, hogy erre a kitüntetésre Balogh Béla címzetes magántáncos a legméltóbb, aki elsősorban Harangozó Gyula szerepeiben - például Coppéliusként - nyújtott kimagasló művészeti teljesítményt. Az április 19-i előadáson is Harangozó Gyula korábbi szerepében lép majd a közönség elé, a Mecénást alakítja a Térzene című darabban.
A Liszt Ferenc tér 10-es számú ház falán lévő emléktáblánál április 18-án, csütörtökön tart koszorúzást a Magyar Táncművészek Szövetsége. A megemlékezésen Kun Zsuzsa Kossuth-díjas balettművész és Juronics Tamás, a szövetség elnöke emlékezik a Kossuth-díjas művészre.
