A Pécsi Balett vendégszereplése a Nemzeti Táncszínházban

Színpad

2005 október 12.

Az est programja:

I. felvonás

1. Is-mer-M

Zene: Michael Nyman: Wonderland

Koreográfus: Kun Attila

Designer: Tresz Zsuzsa

Szereplők:

Czebe Tünde

Góbi Rita

Hucker Katalin

Kócsy Mónika

Kozár Eszter

Rovó Péter

Valkai Csaba Csanád

Vincze Balázs

"MER-észség kell ahhoz, hogy engedjünk egónknak egy piciny pihenőt, és felszabadulva a hétköznapok rohanásából ráébredjünk, mindannyian azonos forráshoz vagyunk rendeltetve

-elrendelve!

Érkezésemkor a Pécsi Balett művészeit nem ismertem személyesen, így a velük eltöltött próbaidőszak alatt született meg darabom a művészek személyiségének finom árnyalatait is beépítve. Őszintén megvallva, nem volt szándékos alkotási irány, de meglepő egymásrahangoltsággal folyt a munka, és ez formálta a mozaiktörténetekből épülő darabot.

Ezek a mozaikok finom hangolású jelek, amelyeket mindannyian megtalálhatunk emlékezetünkben, mint életünk fontos „könyvjelzőit” – felismerések, találkozások, szerelmek, születés, elengedés, elválás -. Ezek vagyunk...! Te IS, én IS - a szívünk egy azonos ritmust követ! Tetszik, vagy sem, de letagadhatatlan tény, hogy egy nagy társasutazás részesei vagyunk. Keresztutak, párhuzamos utak, frontális találkozások jellemzik utunkat, de a ritmus mindig azonos... emberi! A szív ritmusa... belőlünk ered, s így ráébredek: Is-mer-M."

/Kun Attila/

II. felvonás

2. Vágyak vándorlása

Zene: Christopher Young, Thomas Newman

Koreográfia: Román Sándor

Koreográfus asszisztens: Vincze Balázs

Díszlet- és jelmezterv: Tresz Zsuzsa

Táncolják:

Bakos Anett

Góbi Rita

Hucker Katalin

Kozár Eszter

Barczi László

Rovó Péter

Szalka Krisztián

Vincze Balázs

Román Sándort, az Experidance Tánctársulat alapító tagját és koreográfusát aligha kell bemutatni a hazai közönségnek. Leghíresebb alkotásai, az Ezeregyév, a Muskétások, vagy a Revans olyan sajátos táncstílust képviselnek, mely a magyar tánchagyományokat ötvözi modern, újszerű kifejezési módokkal. Ebbe a sorba illeszkedik ez a produkciója is, melyet a Pécsi Balett társulata számára koreografált.

„A vágy ad erőt a tettre

A tett éri el a célt

S az elért cél unalma

Vággyá fűti a vért”

/Román Sándor/

3. Origó

Zene: Kunert Péter, Plastikman

Koreográfia: Fejes Ádám

Jelmezterv: Tresz Zsuzsa

Táncolják:

Spala Korinna

Lovas Pál

"Pontok vagyunk, melyeken érzelemtöredékek, vagy akár egész életek villannak át, érintve vagy érintetlenül hagyva azok további irányát. Minden találkozás fontos, de akad közöttük olyan, ami megváltoztat minden addigit és létrehoz valami újat. Nincs konkrét történet! Érzelmek, impulzusok, érzékelések, történések, érintkezések és nem érintkezések vannak. Az előadók mozdulnak…kifejeznek. A nézők nem mozdulnak… befogadnak.

Hiszem, hogy a tánc képes meghaladni a fizikai és intellektuális határokat egyaránt. Hiszem, hogy olyan önkifejezési forma, mely - egy aktívabb és kreatívabb kulturális közegben - közelebb viszi a régi, a mai és a jövő generációit egymáshoz. A jó színház is egy ilyen kulturális közeg. Szerencsésnek tartom magam azért, mert olyan közönségnek alkothattam, amely nem csak ismeri a Pécsi Balett múltját, hanem érti és féltve őrzi is azt. Különösen nagy megtiszteltetés számomra, hogy a balett egyik élő legendája, Lovas Pál elfogadta felkérésemet, hogy - a felnövő, új generáció egyik tehetséges képviselőjével - Spala Korinnával közösen egy duettet adjanak elő. Szerencsésnek tartom magam azért is, mert részt vehettem ebben az alkotófolyamatban, és tapasztalhattam e két teljesen különböző, mégis egyenértékű művészstílus érintkezését. A mű tiszteleg a múlt előtt, a jövőbe mutat, ünnepli a táncot és az embert."

/Fejes Ádám/

4. One Cue (Egy hangulat)

Koreográfia: Jorma Elo

Zene: Csajkovszkij: Szvit no 3.

Jelmeztervező: Andréa T. Haamer

Koreográfus asszisztens: Daczó Eszter, Góbi Rita

Táncolják:

Czebe Tünde

Kócsy Mónika

Spala Korinna

Szalka Krisztián

Valkai Csaba Csanád

"Két évvel ezelőtt született meg a diagnózis: „akut gyulladás az ízületekben”. Táncos volt, és hirtelen szinte járni sem tudott erős fájdalmak nélkül.

Mindenki azt mondta neki, örökre elfelejtheti a táncot. De ő elhatározta, hogy újra táncolni fog, az orvosok meggyőződése ellenére is.

Ma már újra profi táncművész. Azáltal, hogy csodálatosabban táncol, mint valaha, oly sok inspirációt ad nekem! Éppúgy, mint a Pécsi Balett táncművészei, akikkel együtt dolgoztam. Úgy vélem, ez az, ami a tánc iránti elhivatottságot jelenti.

Bárcsak ma este én is ott lehetnék a színpadon a táncosokkal"

/Jorma Elo, koreográfus/