Színpad

Táncos - személyiség

Archív 2008. február 14.
Lakatos Gabriella

Az Egy táncos díva arcképe - 80 éve született Lakatos Gabriella című, az OSZMI Körtermében február 29-ig megtekinthető tárlathoz kapcsolódva rendez kerekasztal-beszélgetést a Táncarchívum. Egymástól igencsak távol eső tájakon hírnevet, megbecsülést szerzett alkotók, előadók s alkotó-előadók lesznek a sajátos finissage vendégei. A gyűjtemény két munkatársa, Szúdy Eszter és Halász Tamás a táncos személyiségéről beszélget a klasszikus balett, a néptánc és a kortárstánc jeleseivel, kutatva az egyéniség, a személyiség fogalmának közösségét, azonosságait. Milyen eszközökkel kell élnie e három, egymással sok ponton (sok személyiség életműve által) érintkező terep alkotóinak, s előadóinak? Mit jelent a személyiség a balett, a néptánc, a kortárs tánc színpadán? Léteznek-e a hajdani, emblematikus művészegyéniségeknek mai utódai? Mennyiben változott a táncművész presztízse a közel- és a régmúlthoz képest?

 
Személyiségnek lenni megtanulhatatlan. Szorgalommal csúcsra járatható a technikai tudás, ám az egyéniség varázsa nem eltanulható. Vagy mégis? Felragyoghat-e egyszerre valakiben a személyes varázs, avagy elveszhet-e egy-egy előadói karakter csillogása? Miért vagyunk képtelenek egyes táncosokról levenni a szemünket, s miért érezhetünk semmilyennek valakit akkor is, ha szakmai tudása kiemelkedő? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a beszélgetés házigazdái és meghívott vendégei: Bokor Roland, Bozsik Yvette, Farkas Zoltán Batyu, Horváth Csaba, Ladányi Andrea, Orosz Adél, Pártay Lilla, Rényi András, Szakály György.  
 
Lakatos Gabriella a magyar táncművészet történetének egyik legnagyobb karaktere, valódi dívafigura volt: a házigazdák a vele kapcsolatos élményeikről is faggatják vendégeiket, megidézve alakját, s közösen próbálnak választ találni rá: kedvez-e ez a kor a nagy táncosszemélyiségeknek? Szükség van-e rájuk, van e tér számukra a kiteljesedésre?