Tóth Gabriella szólóestje

A Fonó előszeretettel fogad be olyan táncosokat, akik autentikus módon közvetítenek egy-egy tradicionális táncstílust, így nem csoda, hogy Tóth Gabriella különleges fellépésének is helyet ad. A Kúcsipúdi a dél-indiai Andhra Pradés állam tradicionális táncformája, mely Kúcsipúdi faluról, származási helyéről kapta a nevét, ahol a magyar táncosnő tanulmányai során többször is járt már. A klasszikus balett alapokkal induló, de már 15 éve a dél-indiai tánc iránt elhivatott Tóth Gabriella a tánctanulással párhuzamosan szanszkrit és telugu nyelvi és irodalmi tanulmányokban is elmélyült, (mivel ezeken a nyelveken szólnak a Kúcsipúdi dalok), emellett tanulmányozta a dél-indiai karnatikus zenét is. A táncosnő kiemelkedő indiai táncművészektől tanult - Dr. Yamini Krishnamurti, Guru Dr. Vempati Chinna Satyam, Guru Swapnasundari Rao - karnatikus énektanára D. S. V. Sastri. Évek óta szerepel tradicionális és saját koreográfiákban, tanít, és könyvet ír a Kúcsipúdi táncdrámáról. A Fonóban tartandó szólóestjén a Bháma Kalápam táncdrámából ad elő részleteket.

A Kúcsipudi tánc a gyökere a Bhágavata Méla Nátakam vallásos táncdrámáig nyúlik vissza, mely mitikus hősöket vonultatott fel, előadásmódját kifejező, ugyanakkor meghatározott elemekből álló színészi játék jellemezte, (szimbolikus kézjelekkel és arcjátékkal), és vallásos és udvari környezetben egyaránt nagy népszerűségre tett szert. A XIX. század végén alapvető változások zajlottak le a műfajon belül: a férfiak mellett már nők is szerepelhettek táncosként, a csoportos kompozíciók mellett felbukkantak a szólók is, a témákat illetően pedig a Mahábhárata és a Rámájana került előtérbe.