A díj története
A Magyar Balett- és Kortárstánc-Művészetért Díj - rövid nevén Magyar Táncdíj - a Philip Morris Magyarország által 1993-ban alapított Magyar Balettdíj jogutódja.
A díjat évente ítéli oda a jelölésért és döntésért felelős szakmai zsűri, a Művészeti Tanács.
A testület első elnöke Róna Viktor volt, tisztét halála után Seregi László örökölte. Seregi László visszavonulásakor 2003-ban a Művészeti Tanács új elnököt választott Szakály György balettművész személyében.
A Tanács tagjai ma: a táncművészet képviseletében Kiss János és Pataki András, valamint Kovalik Balázs operarendező, Schell Judit színművésznő és Szemere Katalin újságíró.
A Fődíjat minden évben az a magyar táncművész kapja, aki a Művészeti Tanács megítélése szerint kiemelkedő művészeti teljesítményével jelentős mértékben járult hozzá a magyar balett- és táncművészet értékeihez, s aki Európa és a világ színpadain méltón képviselheti a magyar táncművészetet. A Junior Díjat az évad legígéretesebb ifjú táncosának ítéli oda a zsűri.
A támogatás kezdetben kizárólag a klasszikus balettművészetre irányult, 2003 óta azonban a Művészeti Tanács döntése alapján már a kortárs irányzatok képviselői is díjazhatók.
2006-ban a díj új nevet kapott, mely a korábbinál hívebben kifejezi megváltozott célját: a magyar balett- és kortárstánc-művészet támogatását. Az új névhez új embléma és díj társult, melyek két fiatal magyar iparművész, Kovácshegyi Kata és Viktor Nikoletta munkái.
