A magyar kortárs tánc színe-java sorakozott fel ismét a dunántúli megyeszékhelyen. A merőben eltérő stílusban dolgozó együttesek egymást váltották a színpadon; bizonyos fesztiválnapokon a napi öt előadás sem volt szokatlan. A programban a Frenák-féle butoh előadás jól megfért a kortárs néptánccal, csakúgy, mint a közönség-kedvenc Juronics Tamás és Duda Éva show-műfajba hajló előadásai Szabó Réka szarkasztikus humorával.
A fesztiválon fellépő együtteseket a magyar táncművészet kiemelkedő táncosa, szakírója, pedagógusa, Lőrinc Katalin Hegedűs Sándor dramaturggal közösen válogatta. A zömében budapesti produkciók mellett a vidéket a nagyhírű Szegedi Kortárs Balett, a szakmában már szintén jó ideje rangot szerzett Dunaújvárosi Táncszínház és egy új minőségben bemutatkozó csapat, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tánckara képviselte. A fesztivál öt napján tizenöt koreográfiát láthatott a veszprémi táncszerető közönség, emellett utcai kortárs performance-okat mutatott be a város más-más pontján a képzett táncosokból nem régen alakult Co.ffein Projects (Baranyai Balázs, Dobi András, Schnetz Johanna, Várnagy Kristóf) a fesztivál során háromszor.
Megváltoztak a helyszínek is a korábbi évekhez képest. Több előadás szabadtérre és alternatív helyszínekre került, mellyel a szervezők azt is szerették volna bizonyítani, hogy a hagyományos színházi terekből kilépve is létezik színház. Így kapcsolódhatott be helyszínként idén a Séd Filmszínház melletti tér, a Dubniczay Házban működő galéria, a Városháza előcsarnoka és a Tűztorony udvara. Ez utóbbi esetében nagyszerűen talált egymásra tér és produkció; Frenák Pál sokszor, nagy sikerrel bemutatott Menonno-ja az organikus közegben megtalálta valódi helyét, mint évekkel ezelőtt Pannonhalma zöld lankáin. Várnagy Kristóf kivételes táncosi-előadói képességei pedig teljessé tették a butoh-élményt. Hasonlóan jó választás volt a nyíregyházi Graffiti angyala című, Ladányi Andrea és Bánki Zsolt által készített koreográfiát is az utcára, szabadtéri színpadra kivinni, hiszen olyan embereket is megállított az előadás, akik színházjegyet nem igen váltanának, hogy kortárs táncot nézhessenek. Szép számú, főleg fiatalokból álló közönség gyűlt össze az eseményen. A nagyobb létszámmal érkező együtteseket a Városi Művelődési Központ és a Séd Fimszínház elég jó adottságokkal megáldott színpadai fogadták. Sajnálatos, hogy a Veszprémi Petőfi Színház Vándorfi László fesztiváligazgató és a Magyar Táncművészek Országos Szövetségének megkeresésére elutasítóan reagált, így a patinás épület még a fesztivál záró estjének sem adhatott otthont. Indokuk szerint a fesztivál nem elég színvonalas ahhoz, hogy bekerüljön a színház falai közé. Levelük azért is zavarba ejtő, mert a mai magyar kortárs táncélet legjelesebb alkotói, táncosai, koreográfusai képviseltették magukat idén is a találkozón.
Szabó Réka: Buddha szomorú
Talán ennek a zavaros helyzetnek tudható be, hogy kevesebb volt idén a kísérőrendezvény és a fesztiválhangulat sem született meg igazán. Bár idén sem maradhatott el a táncfotósok műhelye, találkozója. Már hagyománnyá vált, hogy az előadásokat folyamatosan dokumentáló meghívott fotóművészek tárlata napról napra bővül és a fesztivál végére kiteljesedik a kép. A táncprogramok mellett zenei koncertekkel is igyekeztek változatossá tenni a táncünnepet a szervezők. Fellépett a Mardi Gras Jazz Band, Kovács Attila megzenésített verseket mutatott be, és a Beat Cafe dallamait is élvezhette a közönség. Külön meg kell említeni, hogy Lőrinszky Attila és Farkas Zoltán Batyu élőzenés produkciója több ízben is lenyűgözte a nézőket.
Ladányi Andrea utolsóként lépett színpadra a fesztiválon. Az ő programját a neves szakemberekből álló zsűri - Jancsó Miklós filmrendező, Keleti Éva fotóművész és Pongor Ildikó táncművész - már a fotóspróbán megtekintette, hogy a bemutató alatt visszavonulhassanak és meghozhassák ítéletüket. Összesen nyolc díjat adtak át az egyszerűre sikeredett, nem túl ünnepélyes eredményhirdetésen. A fotósok díját Várnagy Kristóf, a Frenák Pál Társulat szólistája kapta, legszebb fotóiért fotóművészeti díjban Gáspár Gábor részesült. Legjobb koreográfusnak idén a zsűri Hámor Józsefet ítélte a Karaván című előadásáért. A zsűri elnöke, Jancsó Miklós díját a Veszprémben már sokat díjazott Ladányi Andrea vihette haza. Különdíjban Lőrinszky Attila és Farkas Zoltán Batyu kettősét részesítették. A közönség idén a legjobbnak a Duda Éva és Juronics Tamás koreográfiáival szereplő Szegedi Kortárs Balettet találta. A zsűri két fődíjat adományozott: Bozsik Yvette Lélektánc és a Szabó Réka Társulat Buddha szomorú című előadásáért.
