A nagyközönség első alkalommal láthat nagy ívű válogatást a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KGMA) csaknem 2500 darabot számláló gyűjteményéből: az Újratöltve című kiállítás XX. század második felének főbb művészeti áramlatait, jelentős magyar egyéniségeit és kísérletező útjait tárja a látogató elé.
A válogatás legfőbb szempontja az volt, hogy a kiállítás kiemelkedő alkotások segítségével nyújtson áttekintést az 1945 utáni magyarországi művészet progresszív irányzatairól, a különböző tendenciák közötti összefüggésekről. A kiállítás és egyben a KGMA gyűjteményeinek ?legrégebbi? alkotása Vajda Lajos Felmutató ikonos önarcképe (1936), amely nemcsak az életmű művészeti szintézisét adja, de bizonyos értelemben a II. világháború utáni magyar művészet programadó és ikonikus előzménye is. Az Újratöltve válogatása a vajdai örökség mentén nyújt átfogó képet a huszadik század második felének legfontosabb reprezentánsairól felvillantva az Európai Iskola tevékenységét (Anna Margit, Bálint Endre, Vajda Júlia), majd az abból kivált Elvont Művészek Csoportjának képviselőit (Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás). A kronológiai szempontok helyett azonban a művészeti élet generációkon átívelő hatású áramlatai és alkotói kerülnek előtérbe.
A 60-as évek végének és 70-es évek elejének sokszínű művészeti tendenciái közül a lírai grafikai kísérleteket Kondor Béla monotípiája, a neoavantgárd nemzedéket Pauer Gyula Első pszeudo képe, a konceptuális igazodást Attalai Gábor Két állapot című installációja, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió tevékenységét pedig feLugossy László Vugyuár néha és ef Zámbó István A jövevény című festménye reprezentálja. A gyűjteményben megjelenik a korabeli művészet geometrikus-absztrakt vonulata is, amelyet a kiállításon Konok Tamás és Csiky Tibor alkotásai képviselnek. Bukta Imre sajátos ?agro-művészetét? az 1980-as Mezőgazdasági nagyítógépe képviseli, a hatvanas évek szürnaturalista törekvéseit pedig Altorjai Sándor művei viszik tovább. Izgalmas zárványként jelennek meg Kocsis Imre és Halmy Miklós konceptuális indíttatású művei valamint Kelényi Béla 1982-es fotószekvenciái.
A kiállítás egyik pólusát képező történeti visszatekintés a 80-as évek végével lezárul, a másik jelentős műcsoport a 2000-es évekkel kezdődő periódusra koncentrál. A legfiatalabb, pályájuk elején járó alkotókon túl a KGMA olyan középgenerációs művészek főművet őrzi az időszakból, mint Lugossy Mária, Megyik János, Fehér László, Nádler István, Szikora Tamás valamint El Kazovszij és Méhes Lóránt. A fiatal művészgeneráció nemzetközi színtéren is sikeres képviselőit többek között Fülöp Gábor, Szvet Tamás, Csiszér Zsuzsi és Batykó Róbert művei reprezentálják. A több mint nyolcvan kiállító különböző műfajú alkotásai egy nagyszabású gyűjtőmunka látleletét adják a látogatónak.
A kiállítás 2013. január 20-ig tekinthető meg.
(Forrás, fotó: kogart.hu)
