Eger belvárosában, a megyeháza udvarán bújik meg az egri Sportmúzeum. Az épület 1761 és 1765 között épült és egészen 1908-ig börtönként működött. Homlokzatán a Krisztus és a két lator szobra látható, amely Singer Mihály szobrászművész alkotása. Annak idején a rabokat a börtön előtt fenyítették, a homlokzati feszületek pedig arra szolgáltak, hogy bűnbánatot gyakorolhassanak előtte.
A kétemeletes épület Gerl József tervei alapján készült 1761 és 1765 között, majd egészen 1908-ig börtönként szolgált. 1839-ben háromszintessé bővítették: a legfelső emeleten volt az evangélikus kápolna. Az 1910-es évektől kezdődően az épület különböző funkciókat töltött be, míg 1993-ban a dr. Székely Ferenc által létrehozott Sportmúzeum nyílt meg benne.
Az intézmény eredetileg a Heves megyei úszó- és vízilabda sporthoz kapcsolódó anyagokat gyűjtötte, és kezdetben a kiállítás csupán az épület alsó szintjét foglalta el. Azonban a gyűjtési kör - mind földrajzilag, mind sportágak tekintetében - hamarosan kibővült, így a múzeum is egyre nagyobb kiállítási területet igényelt. A kétezres évek elején dr. Székely Ferencnek sikerült az egész épületet a múzeum számára megszereznie, így azóta három szinten mutatják be a hazai sportélethez kapcsolódó anyagokat.
Az egykor evangélikus kápolnaként működő helyszínen az úszás és a vízilabda ereklyéit mutatják be. Itt láthatók többek között azok a serlegek, amelyek a második világháborút egy szemétdombban vészelték át. A teremben szerepel Hajós Alfréd 1896-ban, az első újkori olimpián szerzett érme is. Számos régi plakát árulkodik az egykori vízi élet nagy személyeiről és a régi csapatnevekről.
A ruhás teremben a látogatók végigkövethetik az olimpiai öltözékek divattrendjét is. Az első vitrinben látható formaruhát 1956-ban, a Melbourne-be kijutott sportolóink egy része viselte. A tabló összeállításokon a Coubertin-i álom megvalósulásának állomásait tekinthetjük meg.
Különleges terem a küzdősportokat bemutató helyszín is, ahol az ökölvívás, a birkózás, a súlyemelés és a kardvívás emlékei, Eger és Heves megye prominens személyeinek, és az olimpiai bajnokoknak a felajánlott relikviái kerültek. Itt látható Erdei Zsolt arany bokszkesztyűje is.
A labdajátékokat bemutató részben találhatók a Magyar Kézilabda Válogatott díjai, a megyei kézilabdások érmei, az egri futball, a kosárlabda, valamint a röplabda csapatok relikviái. Az Aranycsapat fényképeinél és a Puskás Ferenc által aláírt labdánál felidézhetjük a magyar labdarúgás fénykorát. Ezeken túl sok érdekes fotó árulkodik a régi idők sikeres labdajátékairól.
Az olimpikonok kápolnájában megismerhetjük itt az újkori olimpia történetét, és megtudhatjuk, hogy kerültek a magyarok a NOB alapítói közé. Megnézhetjük, hogy milyen érmet kapott az első helyezett 1896-ban Athénban, és itt megcsodálhatjuk azokat a fáklyákat is, amelyekkel az olimpiai lángot vitték a magyar sportolók.
Ebben a teremben kapott helyet számos más érdekesség között Kovács Katalin és Janics Natasa kajakja és Kolonics György evezője is, és itt szerepel az a két lyukas zászló, ami Melbourne-ben köszöntötte a magyarokat az olimpián.
A Sportdiplomáciai terem a magyar sportvezetők ajándékba kapott relikviáit gyűjti össze. Itt látható két volt köztársasági elnök sport témájú relikviája, a múzeum alapítójának hagyatéka, valamint a régi kitűzők.
A folyamatosan bővülő anyag hamarosan az új igazgató Lázár Rita Európa- bajnok úszónő elképzelése alapján gyarapodik a tájfutók és az öttusázók gyűjteményével is.
A múzeumban játékok is várják a látogatókat: csocsóasztal, Xbox videojáték és kosárlabda palánk. A földszinten pedig oktatóterem ad otthont a "rendhagyó testnevelési óráknak" és az ismeretterjesztő előadásoknak.
Forrás: magyarmuzeumok.hu/Kultúra.hu
