A Tomory Lajos Múzeum új központjában, a Herrich-Kiss villában helyet kapott emlékszoba jelzésértékűvé a helyi lakosság, de a szakma számára is. A cél kezdettől fogva Kondor Béla művészetének egyedülállóságát hirdetni helyi és országos szinten.
Az érdeklődők számára rendezett sokszínű programok ? kurátori tárlatvezetés, irodalmi délután, vagy múzeumpedagógiai foglalkozás ? mellett hangsúly kerül a háttérben zajló szakmai kommunikációra és együttműködésre. Ennek keretében tartottak március 5-én egy szakmai kerekasztal-beszélgetést, amely elsősorban Kondor Béla és Miskolc kapcsolatára fókuszált.
A vendégek között volt Kondor Mária a művész testvére és jogutódja, valamint több Kondor Béla munkásságát ismerő és kutató művészettörténész, illetve más művészeti területen dolgozó kerületi szakemberek is.
Kondor Mária részvétele azért is lényeges, mert az ő támogatása nélkül a kiállítás egyébként meg sem valósulhatott volna: családi fotók és személyes emlékek megosztásával tette teljessé az emlékszobát. Ezenkívül Nagy András grafikust, Szécsi Margit és Nagy László költőházaspár 2018-ban elhunyt fiát is köszönet illeti, aki hiánypótló segítséget nyújtott szülei, Kondor Bélát érintő hagyatékának letétbe helyezésével.
A beszélgetés során szó esett az 1950-es évektől virágzó miskolci művészeti élet alakulásáról, a miskolci grafikus műhely és a krakkói mintára megvalósult Országos Grafikai Biennálé megalapításáról, amelyekben Kondor Béla vitathatatlan szerepet játszott. Jelenléte több területen érintette a miskolci grafikus központ átalakulását: tehetségének és elkötelezettségének köszönhetően szakmai vérpezsdítést hozott, és emellett emberileg is példakép volt az ott dolgozó művészek számára, amely határozott morális tartásában nyilvánult meg.
Kondor Béla a Képzőművészeti Főiskola befejezése után kezdett lejárni a miskolci művésztelepre. A városban olyan befogadó szakmai és baráti közeg fogadta, ahol kölcsönös szellemi és művészi támogatásban részesült. Feledy Gyula - a Főiskola grafikai tanszékének akkori vezetője - kitartó munkája nyomán egy olyan grafikus műhely jött létre, ahol a megfelelő eszközbeli ellátottság (litográf gép vagy rézkarcnyomó prés), amely a magas színvonalú munkavégzéshez és a szabad művészi kísérletezéshez elengedhetetlen volt, arra ösztönözte a fiatal művészeket, hogy rövidebb-hosszabb ideig itt dolgozzanak. Ezek a feltételek tették lehetővé, hogy Kondor Béla az évek során rengeteg litográfiát és rézkarcot készítsen Miskolcon, melyeknek kiléte további kutatásokat igényel.
Miskolcon betöltött szerepéről tanúskodik, hogy 1993-tól a mai napig a Kondor Béláról elnevezett képzőművészeti díjat kapják a város vizuális kultúrájának fejlesztéséhez hozzájáruló művészek. Emellett a Miskolci Galéria évente rendez időszaki tematikus kiállításokat a művész tiszteletére.
Az a beszélgetésből is kiderült, hogy az országos szakmai elismerésre méltán lehet büszke a múzeum és vezetője, Heilauf Zsuzsanna. A Kondor Béla-emlékszoba az intézmény első komplex művészeti állandó kiállítása, amely a pályázók közül a legkisebb volt, ebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a miskolci Herman Ottó Múzeum (utóbbi tavaly összeurópai megmérettetésen is indult, előbbi számtalan szakmai díj nyertese) kiállításaival azonos díjat kapott.
A teljes írás a Magyarmúzeumok.hu oldalon olvasható.
