LB_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Díjra idén már közel ötven pályázat érkezett. Ebből a hagyományok szerint egy nemzetközi művészeti szakemberekből álló, háromtagű zsűri választotta ki a díjra jelölt hat nyertest, akiknek munkáit augusztus 25-ig a Ludwig Múzeum állandó kiállításába beékelődve is megtekinthetünk.

A Ludwig-gyűjtemény szimbolikus keretében helyet kapó hat jelölt műveiben több közös vonás is felfedezhető: az installációs formák tudatos használata, a tér belakása, a mediális sokrétűség, a képzőművészet határait antropológiai témákkal kitágító kérdések feltevése, a manualitás szerepe és jelentősége, az absztrakció játéka a különféle referenciákkal, valamint a személyes emlékezet vezérfonala.

zsuri_fnalistak_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
A zsűri és a finalisták
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Asztalos Zsolt Ismeretlen szerzők című munkájában a művészettörténeti kánonírás problematikusságára kérdez rá. Az installáció azt vizsgálja, hogy egy alkotás mennyiben választható el készítőjétől, hogy mennyire fontos a művész, vagy elég-e maga a műtárgy, amit maga után hagy.

Erdei Krisztina Niagara Worm ? Egy szebb jövőért című fotóinstallációja a kivándorlás kezdeti nehézségeiről, a múltbeli életről és a családlátogatás pillanatairól, valamint a régi és az új identitás keveredéséről mesél. A Niagaráról készített felvétel harmincezerszer ismétli meg a vízesés ugyanazon pillanatát, egy másik fotósorozaton pedig az alkotó néhány éve külföldre költözött barátjának személyes tárgyait lepik el a giliszták.

E_S_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
Ember Sári az installációjában
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Kútvölgyi-Szabó Áron Carnival of Facts installációjának kiindulópontja egy 3D-s szoftverben generált betűfelhő az angol fact és truth szavakból, amelyet három nézőpontból rögzített, ezáltal a néző nem tud hozzáférni ezekhez a szavakhoz, csak furcsa mintázatokat lát, amelyeket ő maga ruház fel jelentéssel. Kútvölgyi-Szabó ezzel a gesztussal utal arra, hogy a tényként és igazságként kezelt elemekből akár pár lépés alatt eljuthatunk olyan fantazmagóriákig, amelyek a tényleges igazság köntösében tetszelegnek.

Molnár Zsolt installációjában azt vizsgálja, hogy a természetes környezetbe milyen módon ékelődnek be a digitális innovációk, hogy meddig fokozható az agrárkultúrában a digitális jelenlét. A Növényi stressztérkép című vasszobra vizuálisan reflektál a permetezés negatív és pozitív hatásaira, míg az öt részből álló Módszertani gondolkodás kollázsa értelmezési pontokat ad a térbeli munkához.

Ember_Sari_munkai__kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
A nyertes pályamunka
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

Tranker Kata munkája ráirányítja a figyelmet arra, hogy a művészettörténet mennyire leszűkíti a tárgyak értelmezéseinek lehetőségét és állít fel egy saját, kikezdhetetlennek tűnő alternatívát. A Vénusz szobrokból kiinduló installációjának a középpontjában a művészet és az élet egymástól való eltávolodása áll. Azt állítja, hogy a művészet azáltal, hogy bekerült a múzeumba, e szent térbe, mintha megszűnt volna a mindennapi élet része lenni.

A Leopold Bloom 2019-es nyertese Ember Sári lett, aki pályája kezdetén fotográfusként indult, ám az utóbbi években finom érzékenységű és magára a helyre erőteljesen reflektáló műegyütteseket alkot a legváltozatosabb anyagokat használva a papírtól a márványig. Művészetének legfontosabb témája az emberi fej ábrázolása, amelyet az archeológiai érdeklődés és a személyes történetmesélés metszéspontjába állít. A tízezer euró összegű elismerést Ember Sári a prágai Karlin Studiosban megvalósuló kiállítás és az ahhoz kapcsolódó költségek biztosítására használja fel.

alapitok_Ember_Sari_kredit_Peter_Csaba
Ember Sári az alapítókkal
Fotó: Péter Csaba

A Ludwig Múzeumban tartott díjátadón a zsűri elnöke, Paul O?Neill, a világ egyik legfontosabb kutatás-orientált kurátora laudációjában elmondta: Ember Sári munkája olyan ellentmondásos fogalmakat boncolgat, mint a faj, az etnikum, a modernizmus vagy a testünkkel való viszony. Installációja komplex kapcsolatban áll az etnográfiával, antropológiával, valamint a másság megjelenítésével. A szerzőség különböző formáit vonultatja fel: az alkotás során különböző helyzetekbe, szerepekbe helyezi magát.

A jelöltek munkáiból létrehozott tárlat a Ludwig Múzeum Westkunst-Ostkunst című kiálltíásában látható augusztus 25-ig.

Kocsis Katica