Kecskeméten, a Károly Róbert körúton, a tervezett buszforduló területén a 2015-ben végzett próbafeltárást követően néhány hete kezdték el a régészeti megfigyelést. A munkálatok során a különféle kisebb műhelyek nyomai, valamint a gabonatároló vermek alapján egy, a Kr. utáni 4-5. századból származó, késő szarmata kori településrészlet rajzolódik ki.
A nagy mennyiségű leletanyagban néhány igen ritkának számító, a hun korra keltezhető, besimított díszű kerámia töredékek is előkerültek, amelyek pontos keltezőértékkel bírnak. Az egyik jó minőségű, finoman fényezett, gyors korongon készült kerámián vélhetően egy stilizált levél bekarcolt mintája látható besimított háttérrel.
Fotó: MTI/Bús Csaba
A szarmata objektumok egy részét olyan homokréteg fedi, ami hamut is tartalmaz. Ez pusztításra utal. Ebből a rétegből szórványosan embercsontok is előkerültek: egy alkar- és egy alsó állkapocscsont, valamint néhány borda. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a terület egy véletlen tűzvész áldozata lett, vagy pedig támadás következtében pusztult el.
Erre a homokra rétegződve egy késő avar kori, Kr. u. 8. századi településrészlet nyomait fedezték fel. Előkerült egy viszonylag nagyméretű, földbe mélyített épület, vastagon tapasztott padlóval.
Fotó: MTI/Bús Csaba
Szintén az avar kori falu részét képezi az a települési rétegsor, amit egy 10-12 alkalommal megújított kemence környékén sikerült megfigyelniük. A kemencén jól látható, hogy az elhasználódott tüzelőfelület körül rendszeresen elbontották a boltozatát, majd a törmeléket annak közvetlen közelében terítették szét. A platni megépítését követően rendre újra kialakították a kemence búbját. A jelenség jól bizonyítja az avarok folyamatos jelenlétét a területen. A kemence feltehetően a település elnéptelenedését követően rogyhatott össze, amelyet aztán később befedett a futóhomok. Ez a homokréteg idővel mindent befedett a területen, így őrizve meg az itt élők felbecsülhetetlen értékű nyomait az utókor számára.
Forrás: MTI
