A Hódmezővásárhelytől 19 kilométerre fekvő, a legtöbbek által a megmaradt templomromról ismert település négy négyzetkilométeres területén végeznek kutatást a múzeum szakemberei, akik önkénteseknek is lehetőséget biztosítanak bekapcsolódni a régészeti munkába.
Magyarországon ilyen méretű, egy mezőváros belső szerkezetét feltáró topográfiai munka csak a Szekszárdhoz közeli Ete település esetében volt, emiatt is különleges a vásárhelyi közgyűjtemény vállalkozása. A gyűjtést az teszi lehetővé, hogy a település pusztulását követően nem történt újabb építkezés, így hozzáférhetőek az őskori, Árpád- és középkori felszíni leletek.
A húszméteres oldalú négyzetekre osztott területen a múzeum szakemberei az önkéntesekkel összegyűjtött edénytöredékeket és más maradványokat becsomagolják, dokumentálják, s az ebből szerzett adatokból nemcsak a teljes település, hanem az ott lévő egyes ingatlanok és azok lakóinak történetére is igyekeznek következtetni.
Csomorkány gazdag településnek számított, erről a Hunyadi-uradalomhoz tartozó terület egykori tulajdonosa, maga Szilágyi Erzsébet is írt. De ezt erősítik a már megtalált maradványok is. Csomorkány bekapcsolódott az európai marhakereskedelembe, szállítottak innen állatokat Észak-Itáliába, Sziléziába és Dél-Németországba is, amelyet az ezekről a területekről származó, elegáns sómázas korsók, losticei poharak eddig megtalált töredékei is igazolnak.
A régészeti munkában részt venni kívánó önkéntesek itt jelentkezhetnek.
Forrás és fotók: Tornyai János Múzeum
