Hód-Mező-Vásár-Hely kerámiában megfogalmazva

Képző

A Pünkösd vasárnapjáig megtekinthető kiállításon Antal András, Albert Ildikó, B. Kovács Emőke, B. Kovács Katalin, Jáger Margit, Kerezsi Györgyi, Kertész Géza, Kiszely Mária, Krajtsovits Margit, Pannonhalmi Zsuzsa, Eva Pelekova (Cz), Serge dos Santos (Fr) és Tuza László mintegy hetven alkotását tekintheti meg művészetkedvelő közönség. A bemutatkozó tárlat anyagát rendező Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész, elmondta, hogy a HÓD?MEZŐ?VÁSÁR?HELY téma választásának egyrészről a város népszerűsítése volt a célja, másrészről a szó etimológiájával foglalkozott.

A szimpózium, mely ez évben lesz "nagykorú", kiváló lehetőséget biztosít a művészeknek, hogy az anyaggal és technikával kísérletezve formálják művészetüket - emelte ki a Ferenczy Noémi-díjas érdemes művész.

Antal András formajátékból álló plakett sort mutat be, melyeken anyaggal, színnel és felületváltásokkal kísérletezett. A HELY kérdésével foglalkozott, az univerzum és a galaxisok világát jelenítette meg Krajtsovits Margit, míg Tuza László témája a MEZŐ a virágai voltak, Albert Ildikó és Jáger Margit pedig kedves, játékos HÓD ábrázolásokat készített. Kiszely Mária belsőépítészt a gyárakban használható anyagok fogták meg, ezeket felhasználva változatos növényi motívumokat alkotott.

Kerezsi Gyöngyit a Csomorkányi templomrom ihlette meg, Az út vége és Angyalfej című munkáit a HELY szakrális szelleme hatja át. Kertész Géza ötvösművész porcelán kanna tanulmányokkal kísérletezett. B. Kovács Emőke a vidéki életet jelenítette meg figuráival, míg hód kompozíciója az állatra utal; testvére, Katalin sok kísérletet folytatott a színekkel, Lépésváltás címet viselő műve szimbolikus jelentésű. A szimpózium két külföldi résztvevője közül a cseh Eva Pelekova a város és a hely fogalmát elemezte sötét-világos ellentétre épülő alkotásaival.

A Hódmezővásárhely francia "kerámia" testvérvárosából érkezett Serge dos Santos szilíciumkarbiddal és porcelánnal építette munkáit. A szimpóziumot szervező Pannonhalmi Zsuzsa, Ferenczy Noémi-díjas érdemes művész "Bástya" című, hódvárra is emlékeztető munkáját kísérletnek szánta; ez egy gáz-redukciós kemence első próba darabja volt.