Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese szerint hálás téma IV. Béla király kora, mert az Árpád-kor egyik olyan uralkodója volt, akinek hosszú élet adatott meg és így kiteljesedhetett életműve. Az életét jelentősen meghatározó tatárjárás pedig olyan „kincshorizontot" jelent a magyar régészetnek, mint az olaszoknak Pompeji. Ebből az elképesztő leletanyagból több is látható a fehérvári tárlaton.
IV. Béla király második honalapítóként ismert, ugyanakkor városépítő is volt, és ezáltal hozzájárult Székesfehérvár jelentőségének emeléséhez. Szent László uralkodásától kezdve 150 évig nem lépett idegen katona magyar földre, Magyarország Európa igazi nagyhatalma volt. A helyzet a 13. században gyökeresen megváltozott, hazánk központi szerepből perifériára került, mivel a bizánci birodalom összeomlott, megjelentek az oszmán törökök, illetve a tatárjárással a keleti kapcsolatok is megszűntek.
Rosta Szabolcs megjegyezte, hogy a régészeti technikák gyors fejlődésével rengeteg olyan leletanyagra bukkannak, amelyekre korábban nem is gondolhattak. A tárlatról szólva elmondta, hogy az kiemelkedő tárgyakkal, jó magyarázó szövegekkel és interaktív elemekkel mutatja be IV. Béla korszakát.
Belegrai Tamás, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, hogy a tárlaton a király élete mellett uralkodásának egy-egy kiemelkedően fontos eseménye villan fel. A december 31-ig látogatható tárlat jól elkülönülő terekre tagolódik, ahol bemutatják azokat a nőalakokat is, akik jelentős szerepet töltöttek be az uralkodó életében, de megelevenednek a muhi csata borzalmai, valamint arany és ezüst tárgyak, hétköznapi eszközök is láthatók ebből a korból.
